Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 10. szám - Beke Mihály András: Befejezetlen per- és párbeszéd - Mircea Băjannal, a România Liberă (Szabad Románia) magyarországi csoportjának vezetőjével, I. rész
— Sajnos, úgy látszik, számít, hogy hol élnek, de most ne ezt feszegessük! Visszatérve a magyar—román szolidaritás kérdésére, és feledve javíthatatlan gyanakvásomat, mondd, mit tehetünk mi ez ügy érdekében? — Máris sokat segítettetek. A romániaiaknak nincsenek információik, és ez megnehezíti helyzetüket. Tekintve azonban a közös határt és azt, hogy Romániában magyarok is élnek, a magyar televízióadások és rádióműsorok révén, a romániai magyarok közvetítésével a románok is megtudják, hogyan születik itt Magyarországon a demokrácia. — Ez lenne a nemzetiség sokat emlegetett hídszerepe, amelyet ma nemigen tud betölteni. Ti hogyan képzelitek el távlatosan a nemzetiségi kérdés megoldását Romániában? — Ez egyáltalán nem egyszerű kérdés. — Pedig többen azt hangoztatják, a Thököly úti emlékezetes ülősztrájk alkalmából is azt fejtegették ott nekem a román tüntetők, hogy a demokrácia majd mindent magától megold. Ezt azonban már hallottuk egyszer, csak akkoriban szocialista demokráciának nevezték. — Az csupán amolyan mondás, hogy a demokrácia mindent megold. Mi azt akarjuk a besszarábiai románoknak meg a Magyarországon vagy bárhol másutt élő románoknak, hogy a jövőben Románia, egy demokratikus Románia gondoskodjon róluk. Legyen gondja arra, hogy megőrizhessék kultúrájukat, hagyományaikat, nemzeti identitásukat. És amint nekik, a románoknak kívánunk, kölcsönösségi alapon ugyanazt kívánjuk a romániai magyaroknak, a németeknek, a szerbeknek és a többi nemzetiségnek is. Legyen meg a magyaroknak is a saját kultúrájuk, amely szorosan kapcsolódjék az anyaországihoz. Korlátlan kapcsolatokra van szükség a romániai és magyarországi magyarok között. Szükséges, hogy iskoláik legyenek, nem amolyan iskolaillúzióik, mint ma. Legyenek egyetemeik, anyanyelven publikáló kiadóik, meg kell őrizniük nemzeti identitásukat. Ma ez lehetetlen. Csupán a demokratizálódás és egy európai színvonalú gazdasági rendszer segíthetne rajtuk. Amilyet Magyarország igyekszik most megvalósítani, és amilyet Romániának is a lehető leggyorsabban meg kell teremtenie. Akkor majd ezek a kérdések maguktól megoldódnak. Illetve, természetesen, jószándékkal. Itt, nálatok kulturális autonómiáról beszélnek. A magyar fogalom nagyon jó. De sajnos, mi nem tudjuk használni azt. Miért? Mivel a románok nem értik. Ha autonómiáról hallanak, nagyon sokan Erdélyre gondolnak és a határokra, amelyekről viszont nincs mit beszélnünk, mert az ostobaság. — Tehát a demokrácia meghozza a megoldást? — Csakis a demokrácia. — Tegyünk egy kis kitérőt! Hogyan jellemzitek ti Ceausescu politikáját? — Legfőbb jellemzője a személyi kultusz. Ceausescu bel- és külpolitikájával egyaránt meg akarja hamisítani a maga és országa képét, azt sugallva, hogy Romániában minden szép. És meg akarja fosztani az embereket minden autonómiájuktól. Meg akarja teremteni azt az „új embert”, aki csak az államtól, pontosabban csak tőle függ. Ez az elsőrendű célja a falurombolásnak is. Ez egy sztálinista diktatúra. — És nacionalista. — És nacionalista. — Honnan, miért ez a mély nacionalizmus? — Tudnivaló, hogy Ceausescu személyesen irányította a kolozsvári egyetem megszüntetését. Ő maga az, aki magyarellenes. Grósz nagy hibát követett el Aradon, mivel egy ilyen emberrel nem lehet tárgyalni. — Ha egyáltalán nem tárgyalt volna vele, az erősíthette volna a román nacionalizmus pozícióit. Inkább talán másként kellett volna tárgyalnia Ceausescuval. Sokan úgy vélik, hogy a Conducátor a hibás mindenért. így lenne ez? — Ceausescu gondoskodott arról, hogy hasonszőrűekkel vegye körül magát. Olyan emberekkel, akik durvák, nemigen gondolkodnak, hanem csak teljesítik a parancsot. Azonban arra is volt gondja, hogy olyan okos emberei is legyenek, akik irányítják az előbbieket. A parancsközvetítés brutális és embertelen, Ceausescu állandóan azt hangoztatja, hogy a nemzetiségi kérdés meg van oldva. Megoldották megsemmisítéssel. A magyarokat kiköltöztetik Erdélyből, és románokat költöztemek be a helyükre. A falurendezési 66
