Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 8. szám - Grezsa Ferenc: „A tanulmány volt az én honpolgári adóm…” (A Tanú-író Németh László magyarságképéről)

„etikai intenciót” és a praxis kedvéért a szakszempontok feladását. Voltaképp nyitott kapukat dönget, ugyanis Németh a maga hungarológiáját nem a hagyományos magyarság- tudomány helyettesítésének, hanem csak kiegészítésének szánja. „Egy pillanatra sem állítja, hogy az ilyenfajta,teológiai’ tudomány fölülmúlja vagy fölöslegessé teszi a bölcseletit” — szögezi le. Hasonló kapcsolatot vél a Magyar Enciklopédiával is: ott az anyag, itt a szerkezet a fontosabb.

Németh magyarságszemléletének javára válik, hogy a Tanú befejező, tudományosszépirodalmi korszakában keletkezett hungarológiai koncepció tetőzi be. Ennek következtében túlhalad az ideológia merevségén és a reformpublicisztika esetlegességén. Visszacsatol Ady nemzeteszméjéhez, s közben a magyarságtudatot modern európai mintákon újítja meg. Választ ad a történelem kihívására, a húszas-harmincas évek fordulójának válság- helyzetére, anélkül azonban, hogy az „itt és most” konkrétságában megragadna. Figyelemre méltó a benne megtestesülő teljességigény is: a „népi”, az „urbánus”, a „völkisch”, a dogmatikus marxista stb. részfelfogások ellenében itt is az enciklopédikus ösztön vezérli — a sokféle elemből a legjobbat összerakni.

Krúdy-világ X.

83