Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 1. szám - Papp Zoltán: „…ennek a korszaknak a múzsája és a médiuma Maga lesz…” (Adalékok Erdei Ferenc életútjához)
nak. Az ismeretlen férfi könyvet tart kezében. Borítóján népi díszítőmotívumok. írója: Szabó Zoltán. A könyv címe: „A tardi helyzet”. A bemutatkozáskor Diósszilágyi Éva azt mondja: „Szóval maga az a hírhedt Erdei Ferenc?” S mindketten elcsodálkoznak: milyen furcsa is, hogy eddig nem találkoztak. Noha sok minden összehozhatta volna őket már korábban is. Vagy talán mégsem? A harmincas évek derekának Makója igazi kisváros, amelyet talán csupán a megszokottnál élénkebb szellemi (kulturális, politikai és kereskedelmi élete különböztet meg a kor többi mezővárosától. Makón ugyan — feltehetőleg — mit sem tudnak arról, ami 1935-ben a népfrontpolitika meghirdetése kapcsán a Kommunista Internacionálé (Komintern) VII. kongresszusán történt, mégis kísérletet tesznek az összefogásra. A helyi politikai akciókban való hatékonyabb részvétel reménye — időlegesen — szövetséget kovácsol a 48-as Függetlenségi Kossuth Párt (Justh Gyula egykori pártjának újjáalakult, idővel dacoló „végvári” maradványa) és a szociáldemokraták helyi szervezete között. (Egy-egy akció kapcsán még a különben meglehetősen ingadozó magatartást tanúsító Független Kisgazdapártot is támogatójuknak mondhatják.) 1935 és 1939 között ennek a szövetségnek meghatározó szerepe van a város politikai életében. Mind az Erdei, mind a Diósszilágyi tősgyökeres makói família. Az Erdei-családfán — a színes ábrázolás segítségével — jól nyomon követhető (apai ágon) a jobbágyságtól a zsellérségen át a kertészkedésig, majd a hagymásságig, végül — Erdei Ferenc és Sándor személyében — egészen az értelmiségi pályáig ívelő családfejlődés. Erdei Ferenc nagyszülei „1864-ben nincstelen zsellérként kezdték házaséletüket, s öt évtizeden át szakadatlan, megfeszített munkával gyűjtött vagyonukból hat felnőtt gyerekükre végül két-két holdnyi örökséget hagytak”.3 Ferenc édesanyja, Szabó Eszter „gazda család lánya volt; apja örökölt húszholdas birtokából neki a mérhetetlenül sok munka, s később négy hold föld jutott, mert náluk öt gyerek között oszlott meg az örökség”.4 Ám idősb Erdei Ferenc és Szabó Eszter összekerülésekor — mint később kiderült — már nem is annyira a vagyoni, inkább a szemléletbeli különbség dominál a két család között. „Szabóéknál a tekintély-tisztelettel, maradisággal terhelt telkesgazdai öntudat uralkodott, Erdeiéknél pedig a zsellér múlt emléke a vállalkozókedvet erősítette, és azt a hitet táplálta, hogy munkával sokat lehet változtatni az életben”.5 A házasság, létrejöttében, nem konfliktusmentes. Idősb Erdei a Szabó család ellenkezésével dacolva köti össze a sorsát azzal a lánnyal, akit párjául választott. Később az ellentétek lassan elcsitulnak. Az Erdei család hamar befogadja a dolgos, talpraesett menyecskét, s többé-kevésbé a Szabók is megenyhülnek a törekvő Erdei erőfeszítései láttán. „Olyan ellentét volt ez, amely inkább összekapcsol, mint elválaszt. A rokoni érintkezés folytonosan szította a vitát, táplálta, újította az ellentétet, de valójában az ellenkezés is kötötte egymáshoz a szembenállókat.”6 Szembesüljünk a másik famíliával is. A 19. század első felében Diósiék jómódú gazdálkodók. Rendkívüli esemény életükben, amikor Sára leányuk szerelembe esik a náluk szolgáló egyik béressel, Szilágyi Józseffel. A konfliktus persze azért nem oly nagy, mint azt a „gazdalány” és a „béres” megjelölésekből (és irodalmi élményeink alapján) — különben joggal — gondolhatnánk, hisz „az ügyes és nagy munkabírású bérest családtagként kezelték, patriarchális módon egy asztalnál étkeztek. A munkából pedig épp úgy kijutott Diós gazdának, mint a béresnek.”7 A Diósszilágyiak családi legendáriuma szerint mindenesetre a törekvő béres — számolva a családi ellenkezéssel — megszökteti a csinos Sárát. A harag azonban nem tart sokáig. A szülőket végképp kiengeszteli az első gyermek —■ akit aztán további három követ a sorban — születése. Közülük Diósi Sándor vezeti tovább a birtokot a felemelkedés útján. A szüleitől kapott örökséggel jól sáfárkodva — és felesége, Szabó Viktória hozománya révén — gyarapítja a vagyont. Sőt később jó üzleti érzékkel, némi ügyeskedéssel újabb holdakat csatol a birtoktesthez. Ebből a frigyből is négy gyermek születik. Sámuelből — Diósszilágyi Éva édesapjából, később egy ideig 43
