Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 6. szám - Kiss Dénes: Fogalmak lázadása (vers)
Ahova mindig néztél ha hittél szerettél becéztél Nem! Nem a kés! Az orvult szódöfés az fáj! Ki nem heverhető Mert élsz tovább S ellopva utca találka mező Nem nem a kés az édes jelentés Orozva nap hold Megfürdetve a sárban a tiszta arc s a tekintet melyben anyád is árva már csak szivárog leomló látóhatárba S ami volt is csak a képzelet hatalmi hamisítása — Kinek szemén a semmi néz be rebbenhet még a pilla lüktethet üres szív-árok ehet ihat ám kővé koccan foga között a nevetése S esküszik: inkább a kés mint az emberveszejtő számított szószegés az a szívbe — mint ez az észbe! Ó vigyázz rám szelidülés! Hisz nekem a kés A szó volt lélekig hatoló a szemenszedett szemforgató Két csillagrobbanás között idő csöpp je csak az a néhány évmillió Az űr eldugott műhelyében mint esztergán forog a Föld a fényvéste golyó Hullat róla szilánkokat IDŐ a nagy forgácsoló Szikrázik fénye és sötétje Nem fogja föl az ember
