Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 4. szám - Pintér Lajos: Az emberi hang, Virág-ének, Ezredfordulón az ének (versek)

varjúkárogás és öröm, a Kígyószisz érted legyen, Pipacs legyen, Búzavirág, tilos legyen, titkos legyen, ne legyek én a magányé, ne legyek én az államé, ne legyek a hatalomé, ne legyek a seregeké, ne legyek én Pénzért, hírért, legyek én a Százszorszépért. Ne állhassak pellengérre: melled, hajad véred védjen. Egyike cigánylány legyen, ha elhagyod, megátkozzon, másika rendőrlány legyen, ha elhagyod, följelentsen, följelentsen Napnak, Holdnak, jelentsen a Csillagoknak. Hűtlenségért meglakoljak. Hóvirág és Téltemető, mondjátok, mit hoz a holnap? Gyöngyvirág? Ködvirág? Bujdosó mák? Varjúköröm? Lesz-e üröm? Lesz-e öröm? Mennyi bánat? Mennyi öröm? Az ember csak egy szál virág,*a világ meg mennyi fegyver! Mohán ülök, kövön ülök, mohás kőre fejem hajtom, mondogatom, dúdolgatom: ezredfordulói ének, ezredfordulói ének. Ezredfordulón az ének Hóvirág és téltemető, mondjátok, mit hoz a holnap? Gyöngyvirág, ködvirág, a kérdés ez: és mi mit hozunk holnapra? Hóvirág és téltemető? Gyöngyvirág? Ködvirág? mit hozunk mi napvilágra? Mit hozunk mi a holnapra? Ezredfordulón az ének. Ezredforduló­ponton az ének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom