Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 4. szám - Sárándi József: Az „idill” utolsó pillanatai, Adj új hitet uram, Áhítat, Legenda (versek)
Szerettem volna nem „bűnöző” lenni Nem kinevezett balek „közveszélyes” senki Agyonhallgatott Isten teremtménye Álmodozó — Ady úr vágyott méhesébe’ Ringben indultam — cirkuszban vérzem Valakiknek fejére hull átkom s vérem Uram ha már megmutattad magad Adj új hitet — lehetnék általad szabad Áhitat Fehér Fehér Fehér Mint a mindennapi kenyér Áhítattal szeretkezünk Addig is elfeledkezünk Bajunkról íriszed csillag Fényében fürdetsz ahogy vagy Pőrén meztelen testtel Idegen nőktől szeretsz el Gyónt múltamért szótlan szavakkal Bölcs asszonyiságod vigasztal Legenda Kuprin mester lomha volt Keveset s ritkán tollnokolt Egy szép napon az asszony — Milyen módszerrel hasson? Míg el nem készült ura penzuma Nem nyílt a háló ajtaja Oldalnyi írás volt a „zálog” S célt érhetett a „zarándok”
