Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 3. szám - Pápay Zsuzsa: A lakodalmi ajándékozás rendszere egy észak-magyarországi faluban
120 000,— Ft között mozog. A hitelrendszer miatt itt nem lehet úgy számolni, hogy ez a költség az ajándékokon bejön, mivel az évek múltán és a gyereknek térül meg. Az adás és kapás között gyakran öt-tíz év telik el, sőt olykor egy generációnyi idő. Egy lakodalomban 100—150 házat hívnak (ők házban, családban és nem személyben számolnak), ez ugyanannyi ajándékozó. Minden hívó család egyben hívott is, tehát egy másik családhoz — ha ott is két gyerek van — ők is legalább kétszer mennek, azaz ha ez így megy tovább, egy ember élete során hozzávetőleg 200—300 lakodalomban vesz részt. Vagyis ugyanennyiszer lesz ajándékozó, s ugyanennnyiszer ajándékozott, ez pedig 400 —600 pénzügyi tranzakciót jelent. Az ajándékozás mellett egyéb kiadások is vannak. Kezdetben egyet, ma már 2-3-4 db csirkét hoznak (ez is a rokonságtól függ). Aki a lagzi előtti csigacsinálás* estjére nem megy el, újabban pénzzel „váltja meg” a csirkét. (Ugyanis azt a csigacsináláskor illik átadni.) Tojásból tíztől ötvenig adnak. Aztán hoznak még süteményt és bort. Két-három éve már nem is csak egy tortát, hanem kettőt adnak, s láttam már közöttük háromszinteset is. Míg a nyolcvanas évek közepén a demizsont cipelő férfi látványa volt megszokott, ma már a szépen csomagolt töményital-hozóé gyakoribb. Töményt először a közeli rokonok adtak — „pótlásként” —, hogy legyen mivel a segítőket megkínálni, újabban már a távoliak, a szomszédok, a barátok is így tesznek. (Szőlővidéken a bor most már talán nem eléggé ajándékjellegű.) Hoznak pezsgőt, üdítőt, konyakot, mondják: Napóleont is. Bontogatásra nincs idő. A díszes papírra írják rá az ajándékozó nevét. Ennyi persze nem fogy el, elteszik, s ha majd ők mennek, előveszik. Az ital lényegében ajándéktárggyá lépett elő. További kiadás: új ruha, természetesen csak a nőknek. (Fiatalnak-idősnek egyaránt nejlon dzsörzé, míg a fiatal mindezt egyszínűben, zöld- vagy mályvaszínűben viseli, addig a középkorúnak tojáshéjszín alapon lila-bordó virágmintás anyagból készült ruhát illik hordani, az ötven év körülieknek ugyanezt zöld-barna színben, a még idősebbek egyszínű sötétbarnában járnak vagy feketében.) Minden ajándékozás folytatás. A szülő minden lakodalomba visz ajándékot, amit majd a gyereke lakodalmán a gyereke kap vissza. A visszafizetés kötelezettsége a középgenerációra nehezedik, kb. 20 évre sűrűsödik össze. A nagyon idős már nem megy lagziba, hiszen ő egyszer már lerótta kötelezettségét, sőt már a gyereke is visszakapta. (Arról a korosztályról van szó, akinek házasság körül járó unokája van.) A nagyon fiatal sem kezd még új kört, az ifjú házasok is „csekélyke ajándékot visznek”, míg nincs nagyobbacska gyerekük, az ajándékozás a szüleik dolga. A láncba való belépésük nagyjából a szüleik kilépésével jár együtt. Az ajándékozási lánc megsértői Vannak az általánostól eltérő egyedi esetek. Ezt is meg kell oldani valahogy. Ilyen eset például, ha a szülő előbb hal meg, mintsem hogy kifizethette volna a „tartozást”. Ilyenkor a gyerekére hárul ez a kötelezettség, aki kétszeresen visz ajándékot. Egyszer a szülei helyett, mint adósságot (azt, amit ő már megkapott), másodszor a maga nevében, amit majd leendő gyermeke élvez. Aki elköltözik, visszajár; a máshol élő itt tartja a lakodalmát. Köti a szokás és az új rendszer. Ez készteti a helyit sátoros lakodalomra, akkor is, ha éttermit szeretett volna. Étterembe a meghívandók nem fémének el, így nem volna lehetőség se a viszonzásra, se új kör nyitására. Aki mégs így tesz, előre számol a többiek véleményével. Ha valaki megtöri a hagyományt, felmerül, vajon miért. Kevés a pénze, „nem tudott egy lagzit állni”, vagy talán közösségi kapcsolatait akarja lazítani, nem akar hívni, hogy mennie se kelljen? Fukar, lusta vagy széthúzó? és mi lesz azokkal, akik kényszerűségből sértik meg a normát? * Csiga = egy kicsinyke csavart tésztadarab, amit az esküvő előtti esten az asszonyok (rokonok, szomszédok, barátok) egy kis eszköz segítségével közösen készítenek el. Amolyan előünnep, a csigacsinálás vacsorával, egy kis szórakozással zárul. 51
