Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 2. szám - Deme Tamás: Manipuláció, kontra nevelés (Archaikus emberkép-torzó a XX. század végéről)
tapsainknak, hogy nem is minket lámák. Hanem azt, akinek látszunk. Nem baj, nincs harag. Nincs hazugság sem. Hiszen mindez végső soron —féligazság! Csak — mintha mindig köhögni kellene valamitől. Meg aztán, úgy tíz év múlva, valami kényszer hatására (vagy „spontán lelkesedéssel”?) nemzedéktársaim tűnődő verseket írnak „elrontott ünnepeinkről”. Az emlékkép hiteles. Akkoriban, amikor készült, a valóság volt „retusált”. Nem nagyon, csak kicsit. Hasonlítottunk a közismert fényképészbolt beállított alakjaira. Mi voltunk a „Mosoly albuma”. Szomorkás, kesernyés lett volna az igazság, meg tűnődő és ráncos? Csak egy apró retusálás jött és eltűnt a ránc, hadd lássék a konszolidáció acélos mosolya. A retusőr retusált, a kirakatrendező rendezett, és mi optimista kirakat lettünk. Mindenki tette a dolgát. Senki nem próbált meg hazugságra bírni minket. Nyilvánvaló volt, hogy ez már nem megy. Csak egy őrült gondolhatta másrészt, hogy minden igazságot ki lehet mondani. (S nemzedékünk oly szívesen játszotta a hamleti őrültet. „Ez a zene a mi zenénk” — mondtuk Bródyval együtt... s néha közösen gondoltuk a — kollektív tudatalattit. Kár, hogy Freud, Jung, Piaget nem voltak osztálytársaink! Micsoda hátvédek lettek volna a teremfoci-csapatban ...) A még-nem-kimondható igazságok és a már-el-nem-szavalható hazugságok átmeneti korszakában igy éltük meg a nagy hallgatásokat (mint sajátjainkat) és a féligazságokat) mint kapott „ajándékainkat”). A féligazság kentaur lény. Csak félig ló, s csak félig ember. Úgy szól, mint ama ferdemosolyú minisztériumi káder: — „Tudjátok, a demokráciához már nem kell hazugság. Csak egy kicsit meg kell manipulálni, és máris működőképes ..— Érdekes, hogy ez nekünk nem jutott eszünkbe! Lehet, hogy nem vagyunk kentaurok? A nagyobb baj az: túl hamar kiderült, miképp takar a fél igazság egész manipulációt, s a manipuláció hogyan lehet a hazugság csomagolástechnikája ... 2. „Válámi ván, de nem áz igazi” Közismert a népszerű orosz komikus, Rajkin szállóigévé lett metsző tréfája. A nyelv-törve elmondott, tört-valóságot jellemző szellemes karikatúra minden értelmező szótári szócikknél jobban írja körül számomra a manipuláció valódi természetét. Mi is a manipulációPNem feltétlenül rossz dolgot jelentett hajdanában. A latin eredetiben „kézzel végzett művelet”, kezelés, anyaggal való bánásmód az értelme. Csak későbbi korokban vitték át a „kézzel való művelet” értelmét a „megdolgozással” egyenlő manipuláció kifejezésre. Ebben a legújabb formájú manipulációban „a közvéleménynek a tömegtájékoztatási eszközök útján való befolyásolását” is tetten érjük. Valamint még: „mesterkedés, fondorlat, gyanús tevékenység” is a jelentés körébe tartozik. Ahogy látjuk, a jelentésváltozás a „kézzel való művelet” arányának eltúlzásából következett. A „befolyásolást” még nem tartjuk manipulációnak. A torzító hatású „belenyúlást” már igen! Amikor a piaci árus kézzel, titokban „megsegíti” az igazságot, akkor csal, akkor manipulál. A lényeg: túlbillen a mérleg nyelve. (Mármint túl — az igazságon ...) S lényeges az is: titokban marad. A nyílt ráhatás kevésbé minősül manipulációnak. A manipulációnak a homály kedvez, a föl-nem-fedett tevékenység. Az álcázás. A mintha. Fontos, hogy ne vegyék észre. Ezért csak picit billen a mérleg nyelve. Csak pár százalékkal több a haszon ... de sok kicsi sokra megy. Az alapkérdés a MÉRTÉK megváltoztatása. Épp csak annyi a belenyúlás, amennyi még nem feltűnő. Közben persze torzul valami, — alighanem az igazság. Iustitia szép emberarca torzó lett, — mert vésővel (egy picit) belenyúltak. így már olyan, mint egy archaikus torzó. Talán még több pénzt is ér a piacnak álcázott hatósági bizományiban; úgy hat, mint egy igazi, alig látszik rajta a manipulált ezredvég. És nincs aláírva, hogy „változtasd meg önmagad!”... Miért beszédtéma manapság a manipuláció? Miért sérelmes mind az egyénnek, mind a közösségnek? Valószínűleg azért, mert az emberek rájöttek: hiába szüntették meg a nyilvánvaló erőszakot világszerte, ha poloskaként köztük maradt a homályos sarokban 52