Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 11. szám - Klaniczay Gábor: Nők a falon (Gondolatok az aktposzter természetéről)

pucér képen a mell és az öl fedve marad vagy takarásba kerül. Fölösleges részletezni a szájhoz kapcsolódó szexuális konnotációkat, arra viszont érdemes utalni, hogy e szemérmetlen ajkak nem egy képen a szeméremajkak metaforikus párhuzamát s ellenpontját adják.

Szélesebb értelemben is beszélhetünk arról, hogy az aktképen a fej metaforikus ellenpontviszonyba kerül a fenékkel és az egész altesttel. Ez a megfordítás nemcsak a vaskos népi paródiák feje tetejére állított világában közkeletű, hanem a „magas művészetben” is: gondoljunk csak Velasquez híres „Tükrös Vénuszára”, ahol a hátat fordító szépség arca a kívánatosán ívelő fenék mögül, a csípővonal fölött látható tükörből pislant felénk; vagy emlékezzünk Diderot „Fecsegő csecsebecséire”! Hasonló ősi megfelelések sora hálózza be a meztelen női test egészét: karok—combok, térd—könyök, váll—fenék, mell—fenék, hónalj szőrzet—nemi szőrzet, a mellbimbók és a köldök bezárta háromszög. Mindezzel ugyanúgy gazdálkodnia kell a kommersz aktfotó készítőjének, mint a másodrendű szerepre kárhoztatott, de korántsem elhanyagolható többi testrésszel — a többnyire lespórolt lábujjaktól a hosszú combokon, a köldök körül feszülő-lapuló hason, az érzékien simuló kézen át a tekergő hajtincsekig. Egy-egy jól felismert és ügyesen kiaknázott kecs fontos kiegészítője lehet az amúgy monoton alaptémának, de egy rossz helyen kiütköző ránc vagy egy formátlanító zsírpárna pillanatok alatt lerombolhatja a bátran kitakargatott testiség igézetét.

5. A KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK további széles lehetőséget nyújtanak a variációra, a látvány strukturálására, az esetleges fogyatékosságok palástolására, a meztelenség hang- súlyozására, értelmezésére. Említettem már a sztriptízhelyzetet, mely a képen még befejezetlen levetkőzés folytatását ígéri — hadd tegyem itt hozzá a neglizsészerűen viselt ruhák

35