Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 9. szám - Tornai József: Vágy, földalatti: Másnap este: Miféle másik lénynek?: Indián két feleségéről: versek
Tornai József Vágy, földalatti „Mit kívánok legjobban?: kérek még egy maszkot. ” (Nietzsche) Kit ilyen gyorsan elkapartál, ilyen hirtelen visszaadtál a seholse-létnek, csöndnek, most megáll egy-két szavadnál s fejet hajt és nem döbbent. Fejet hajtani a sors előtt: ez a szép, hát gyűjtök erőt, s az a csúf, ha beletaposnak a sárba szavak és gonosz jövők: teljesülnek, hiszen te mondtad. Ha kedvem volna újra élni vagy még egy maszkot kérni, hold-virággal a kezemben kísértenélek, mint a régi mezítlábas, nászos időkben. De nem nő szőlő a vesszőn, jól dolgoztál, elvesztőm: lettem vágy, földalatti. Vad, halhatatlan ösztön bújni, lüktetni, föllobogni. Másnap este Mielőtt a villamosról leszálltál, megszólalt bennem, valahonnan a penészes üregek mélyéről, a szorongás: ne hagyd árnyam az űrben lógni fejjel lefelé. Magasra 5
