Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 8. szám - Sz. Mikus Edit: Tág szemekkel a világra: gondolatok a XIX. Magyar Játékfilmszemle kapcsán

e magyarságtudattal. Mert ettől az észjárástól, ezektől a gondoktól és gondolatokról volt igazán magyar a Magyar Játékfilmszemle. Hangsúlyozta ezt a „kokárdába” öltöztetett környezet is a Kongresszusi Központhoz vezető úttól a szignálfilmen át a bevezető reklám- filmekig. Elgondolkoztató, hogy nemzeti színeink miért csak akkor kerülnek elő, amikor nemzeti tudatunk problémáit érzékeljük, amikor országos gondjaink vannak? Nem az a baj, hogy körülvesznek minket, hanem az, hogy csak akkor, csak alkalomszerűen. Múltunk és jelenünk A játékfilmek legtöbbje a közelmúlt történelmét, az ötvenes és hatvanas évek történéseit dolgozta fel. Legfőbb jellemzőjük, hogy ezeket az eseményeket nem eseménycentrikusan, hanem egyes személyekhez kötötten, magánügyekként kezelve elemezték, mesélték el. Talán a nagyobb történelmi távlat, talán kicsit a divat miatt is, zömében az ötvenes évek jelennek meg a filmkockákon. Hiányosabb a hatvanas évek elemzése, ami az ifjúkorból éppen kinövő közép-felnőttek nemzedéke számára a gyermek és tinédzserkort, a személyes emlékeket jelenti, s legfeljebb a mai tizenévesek tekintik történelemnek azt az időszakot. Az említett középkorosztály azonban ma már a filmművészet pályakezdőnek sem nevezhe­tő alkotója, érthető módon emeli vászonra nemzedékének küzdelmeit, mely — mint kiderült — semmivel sem jelent kisebb gondot az elődökéinél. A múltfelelevenítéseket különböző módon dolgozták fel. Hangsúlyosan szerepel az egyén valós vagy vélt múltja, mely rányomja bélyegét a jelenre és jövőre. Jelentősen átértékelődik a múlt a „Laura” című filmben, ahol az új generáció musical formában, szórakoztató filmben kívánja feldolgozni az egykori koncentrációs tábor életét. Groteszk a kettősség a tragédia és komédia, az egyén tragikus emlékei és jelen értetlensége között. Koholt vádak irányítják a fiatal egyetemista életútját a „Malom a pokolban” című filmben. Itt sem a politika, a történés, hanem az egyén élete, magánélete kap hangsúlyt, s e kettő aszinkronitását jelzi. Kísért a múlt, még a történelmi távlatnak alig nevezhető tizennyolc éves múlt is, mint például „A Nagy Generáció” című filmben. A magánélet a szokottnál nagyobb hangsúlyt kap a politika viharaiban. Kiderül, hogy ilyen körülmények között is szövődtek szerelmek — s nemcsak a csatamezők hősei, hanem — a hétköznapok emberei között, léteztek és éltek családok, gyerekek, otthonok. A „Malom a pokolban” hősei mind magánemberek, nem hivatalnokként, nem politikusként emelkednek ki, hanem apaként, férjként, szeretőként. Vállukon a magánélet és közélet terhei, és igyekeznek megteremteni a kettő között a kényes egyensúlyt. S valljuk be, mi magunk is ezt tesszük folyvást! Nem így igaz a történet? Az ötvenes évek csak munkának élő hősei hamis képet festettek a közéletiségről. Mennyivel életszerűbb egy politikust, hőst magánproblémáival együtt látnunk és értékelnünk! Egyre több helyen és egyre többször találjuk magunkat szembe a magukat a politikai életben kiélők családi problémáival, gondoljunk néhány rádiós dokumentumműsorra, pl. a „Zsák és foltja” egyes riportjaira, a „Lélektelenül” című Végh Antal-könyvre stb. A történelmi múlt olykor még az abszurd jelenben is megjelenik: Gondoljunk a Bacsó Péter rendezte „Banánhéjkeringő” kulcsfontosságú jelenetére, melyben a meztelen nő a március tizenötödike ünnepség kellős közepén jelenik meg a Batthyány mécses mellett... Tehát már nem elég a megdöbbentő látvány, hanem ahhoz, hogy az egész politikai színezetet kapjon — s a film története szempontjából ez egyáltalán nem figyelmen kívül hagyandó — a jelenemek politikai ünnepünkkel kell összefonódnia. S ebben a magasztos, ünnepi miliőban jelenik meg az — egyébként nem politizáló — ember, aki egyszerű humanizmusból, szinte reflexszerűen teríti kabátját a meztelen nőre. S a konfliktusok fő forrása éppen e humánus tette lesz. Ezekben a filmekben úgy tűnik, az alkotók a nemrég-volt politikai események háttér­díszleteit, a magánemberek ügyes-bajos dolgai által hangsúlyozott színeket igyekeznek 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom