Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Ujvári Zoltán: Törökmaszkos alakoskodók a népi játékokban
A mádi szüreti felvonulásban a töröknek jelentős szerepet tulajdonítottak. A menetet ők vezették a díszes öltözetükkel, megjelenésükkel méltóképpen igyekeztek főúri törököket alakítani. Korábbi leírásokból kitűnik, hogy ez a felvonulás Mádon igen régi korokba, hagyományra nyúlik vissza. A századfordulón és a két világháború közötti időben a felvonulás a farsang idejére esett. A felvonulás megszervezése a különböző társulatok, „fáklyástársulat”, „kapástársulat” feladata közé tartozott. A török megjelenítését a néphagyomány a török idő emlékének tartja. A török a játékok egy részében egyedül lép fel, s főszereplőnek tekinthető, olykor azonban csak mellékfigura, a jelenetek néma szereplője. A farsangi szokáskörben is előfordult. Csongrádi (Sövényháza) példa szerint egy kétkerekű szekér elé két legényt fogtak be. A kocsin két-három töröknek öltözött legény ült. Fejükre kendőkből, rongyokból turbánt készítettek, arcukra korommal bajuszt, szakállt festettek. Kifordított subát öltöttek magukra. A törökök végighajtottak a falun. Obszcén szavakkal illették a leányokat, asszonyokat. Hosszú rúdra erősített drótkampó volt a kezükben, s arra törekedtek, hogy az utcán a legények közül valakit elkapjanak vele s a nyakába akasztva a szekér után magukkal hurcolják. A törökös játék azzal ért véget, hogy kiabálással, „üregekkel” megfutamították őket, majd a falu szélétől „békésen” visszatértek otthonukba. A kalendáris szokáskörben több alkalommal megjelentek töröknek öltözött alakoskodók. Az ún. szalmatörök az egykori Balonyban (Csilizköz) Luca napján járt az utcákon. Figyelemre méltó a Győr-Sopron megyei Gyalókán a pünkösdi szokásokhoz való kapcsolódása. Az egyházi jellegű ünnepkörben való megjelenése erős török tradícióra enged következtetni. Feltűnő, hogy másutt húsvéti, szilveszteri szokás fűződik török hagyományhoz. Az említett pünkösdi szokásban a török basa központi szereplő, magát a szokást törökba- sa-járásnak nevezik. Pünkösd hétfő délután jártak a török basával házról házra. Az alakos- kodó bő gatyáját és ingét szalmával tömték ki. Arcát vékony, áttetsző kendővel kötötték be. Derekára kolompot erősítettek, s egy játékos láncon vezette. A kisérők énekére táncolt. A betlehemes játékban is előfordult a török. Ismeretes olyan variáns, amelyben a betlehemet vivő játékosnak török volt a neve. A török megjelenítése leggyakrabban a lakodalmi szokáskörben fordult elő. Többnyire nem egy, hanem több török alakoskodó jelent meg a lakodalomban. Az alföldi lakodalmak népszerű alakjai voltak. Számos emlék, feljegyzés maradt fenn a játékukról, szereplésükről. A kutatók érdeklődését különösen felkeltette az ún. törökös tánc, amit az alakoskodók megjelenésekor táncoltak. A török alakoskodók hívatlan vendégként érkeztek a lakodalomba. A gazdától vagy a vőfélytől útlevél bemutatásával kértek engedélyt a bemenetelre. A török viseletre jellemzően turbánt tettek a fejükre. Bő ruhájuk alá párnákat dugdostak, hogy alakjukat terjedelmesre növeljék. Nőnek öltözött maskara is volt közöttük, akivel táncoltak, illetőleg a vendégeket is táncra kérték. Kunszentmiklóson (Pest m.) a török maszkos játékosok egyesével körbehaladó ugrós bokázó táncot jártak. Jelenetük a tánccal befejeződött; megvendégelték őket s azután eltávoztak. Békésben a törökbasának nevezett játékos piros színű ruhát húzott fel. Úgy alakították, hogy földig érő buggyos nadrágja legyen. Szalmával kitömködték, hogy kövérnek látszódjon; pocakjának egy párnát tettek. Kendőkből turbánt csináltak a fejére. Arcát bepirosították, kenderszöszből szakállt ragasztottak. Többnyire nem egyedül, hanem más genre-figurával ment a játszás helyére. A lakodalomban a menyasszonyra alkudozott, mondván, hogy az még hiányzik a háreméből. Mivel a vásár nem sikerült, ijesztgette a vőlegényt, hogy ellopja tőle a menyasszonyt. A török figurával kapcsolatban sajátos szokást gyakoroltak a múlt században a miskolci lakodalmakban. A játék az ún. bolondbíráskodás körébe tartozik, amelyet a néprajzi szak- irodalomban kakasütés, kakasnyakvágás néven ismer. A szokás maszkos szereplői közül kettő törököt alakított, s az egyik feladata volt a halálos ítélet végrehajtása. A török megjelenítésének szokásalkalmai közül megemlítjük még a disznótort. Ez a dramatikus játékok egyik fontos mozzanata volt országszerte. A maszkos alakoskodók 83
