Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Szenti Tibor: Középparasztságunk tükre
Szenti Tibor Középparasztságunk tükre A. JL társadalomtudományokban kicsit is jártas ember szemét sértheti az ilyen és hasonló meghatározás, mint például a „módosabb paraszt”, amely tudománytalan. Pedig könyvekben, szakdolgozatokban gyakran találkozunk vele, sőt olykor hivatalosan is használják. Erdei Ferenc,1 Katona Imre2, Szabó István3 és sokan mások írtak parasztságunk társadalmi tagolódásáról. A különböző szempontok és tudományágak szerint értelmezett meghatározások nem alkottak egységes szintézist, sőt nem egyszer újab ellentmondásokat szültek. A tanulmányunkban behatóbban vizsgált középparasztságról pedig kimondottan torz kép alakult ki. Az eszmei pontatlanságok miatt először a szavakat értelmező szakkönyvekhez fordultunk segítségül. A magyar nyelv értelmező szótárát felütve, a középparasztot új fogalomként jelöli: „Középparaszt Olyan dolgozó paraszt, akinek földje nemcsak családja szükségleteit fedezi, hanem felesleget is termel, és aki néha idegen munkaerőt is igénybe vesz.”4 A meghatározás igen pontos. E réteg jellemzése során szó sincs például „kulákról”. Önállóan gazdálkodó paraszt természetesen nincs birtok nélkül, és középparaszthoz nem tartozik sem kis-, sem pedig nagybirtok. Az Új magyar lexikonban a középparasztságot „kisföldművelők”-nek minősítik és hangsúlyozzák, hogy „A középparasztság a proletárdiktatúra, a szocializmus építése idején a munkásosztály szövetségesévé válik.” „Középbirtok Az a földbirtok, amelynek nagysága 100-tól 1000 holdig terjedt” — határozta meg a A magyar nyelv értelmező szótára.6 Nagy a szélsőség a birtok nagyságát illetően. Jól néztünk volna ki, ha az ezer holdas nagygazda a középbirtokos, pontosabban a középparaszti réteghez tartozott volna! Ezek után rákényszerültünk, hogy a „rokonságba” hozott szavak értelmezését is megvizsgáljuk. „Kulák Nagygazda, zsírosparaszt. Olyan paraszt, akinek 25 holdnál nagyobb szántóterülete v(agy) 5 holdnál nagyobb szőlője van, ill(etve) évi kataszteri jövedelme meghaladja a 350 aranykoronát, s ált(alában) minden olyan falusi tőkés, aki mások munkájából, kizsákmányolásából él” — fogalmazta meg A magyar nyelv értelmező szótára.”7 Az idézett források között tehát nagy ellentmondás tapasztalható, így a 26 holdas kisparaszt már „nagygazda”, sőt zsirosparaszt” holott a középbirtok meghatározásánál 100 hold volt az alsó határ. Nehéz világosan látni. Akkor ki a nagygazda? Ezek szerint népnyúzó kulák az az öt holdas törpebirtokos, aki megélhetéséhez további földet bérel és napszámost fizetve műveli meg, mert a munkását „kizsákmányolja”? A következő meghatározást szintén A magyar nyelv értelmező szótárában olvastuk: „Nagygazda Módos, tehetős paraszt, kulák.”8 Ha ez igaz, akkor a nagygazdának, mint „kuláknak” miért csak 26 hold fölötti vagyona van, miért nem 1000 holdat meghaladó, hiszen a kulák már 26 holdtól népnyúzó, míg a középbirtokos csak 100 hold felett? „Gazdagparasztok” 15
