Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 6. szám - Lezsák Sándor: Koronária intenzív: versciklus - részletek
Álomképek Gyermekeim otthon alszanak, álmokat küldök, képeket. Az elsőben fölásott sírokat, rakj össze új történetet. A másodikban ballada, fénylő szemek holdudvara. Magányos fűzfát rejt a harmadik, az élő Tisza titkait. A te álmodban őszi kert, vegyél föl melegebb ruhát. Vagyunk ezüstfenyők, szép öregek, s elszeretjük a délutánt. Csoportos égi balett Homlokom, mint a mennybolt kékül, s egy távoli madárfelhő képe a szemembe szédül, íme a sötétségből csak így lehet méltóan fölszabadulni, ahogy a hajnali nap sugarában ide- oda röpköd, táncol ez a madárcsapat, s mindegyik madár szabad, most mégis együtt, ilyen egyszerű az ünnep, emelkedik, süllyed a gyülekezet, alakot vált, dagadó vitorla, lobogó zászló, szűkülő-táguló égi karikázó, lendül, megtorpan, ível elnyújtott vonalban, s fönn a magosban már szöveg nélküli dallam, egyszólamú ének. Ma nem hallgatok híreket. Sószegény étrend Kiszakadva a megszokott tárgyak környezetéből, mintha nem is volna a takaró függönyön túli világ. Mindenki hallgat, s a bevakolt csöndben a harmadik ágyról egy mondat elszabadul: érzem a kávé illatát. 52
