Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 4. szám - Lengyel András: Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok
kötelezettsége alól, és kereshessek kiadót, aki összes anyagi kockázatával vállalja a kiadást. Ez persze egy későbbi lehetőség és akkor lesz aktuálissá, ha már eldőlt végképp a makói hozzájárulások ügye. Addig szíves türelmedet kérem és azt, hogy a cimlapot föltétlenül csináld meg, akármikor és akárki által történik a kiadás.” A kiskapu azonban hiába maradt nyitva; a körülmények összejátszása folytán a Makó társadalomrajza évtizedekre kéziratban maradt. Erdei életében sem a Művészeti Kollégium, sem más könyvkiadó nem adta ki. Az epilógus Erdei és Szegedi Fiatalok érdemi kapcsolata e közös kudarcukkal lényegében lezárult. A mozgalom vezetője s összetartó embere, Buday György pár héttel később, 1936. november 13-án éjjel átlépte az országhatárt s ösztöndíjasként Olaszországba, majd (1937 novemberében) Angliába költözött. A Művészeti Kollégium ügyeire ugyan, föloszlásáig, 1938 nyaráig továbbra is figyelt, azt a szervező- és egybetartó munkát azonban, amelyet addig végzett, nem folytathatta. A kollégium ügyeinek intézője így ideiglenesen Gáspár Zoltán lett, majd az ő Budapestre kerülése (1937 ősze) után a „Művkoll” léte puszta formalitássá süllyedt. Szelleme tagjaiban élt csak tovább. De a kiadói kudarcot követően maga Erdei is eltávolodott a kollégiumtól. 1936 végétől 1937 nyaráig Baselban, egy, a makói hagymaszövetkezettel üzleti kapcsolatban álló ottani cég hivatalnoka volt. (Erről Gáspárék természetesen tudtak). Ám a földrajzi eltávolodásnál fontosabbnak bizonyult, hogy 1936 nyári „terepbejárásaival”, illetve az azokból írt Futóhomokkal— a két világháború közötti évek egyik legjelentősebb magyar szociográfiájával — eszmeileg, tudományosan is túljutott szegedi társain, és sikere bekapcsolta a szellemi élet országos vérkeringésébe. A Futóhomokkal országosan ismert és elismert szociográfus lett. S megkezdődött pályája „igazi” története, az az alkotói sorozat, amelynek eredményeként a század legnagyobb magyar szociológusává nőtt. A búcsú, az igazi elválás számára a kéziratban maradt Makó társadalomrajza lett; ebben a tanulmányban, illetve ennek végső változatában hajtotta végre azt a fordulatot, amely későbbi nagy művei szemléleti alapjait megteremtette. A Művészeti Kollégium érdeme is, hogy — ha ellentmondások, konfliktusok árán is — Erdei ezt a fordulatot végrehajthatta. Egy nagy eredményű pálya alapozó, mindent meghatározó „előtörténetét” végigjárhatta. Jegyzet Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok kapcsolatáról átfogó, mindenre kiterjedő tanulmány még nem született, jóllehet a kapcsolatot többen is tárgyalják , vagy legalábbis érintik — a Szegedi Fiatalok monográfusától, Csapiár Ferenctől egészen az Erdei-pályaképet író Huszár Tiborig. Különösen sok adatot hoz Huszár, aki Történelem és szociológia (Bp. 1979.)c. könyvében monográfia terjedelmű tanulmányt írt a fiatal Erdeiről. írását természetesen nem kerülöm meg, részben fölhasználva, részben korrigálva anyagát, rendszeresen hivatkozom rá. A Bethlen Gábor Kör és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma történetére vonatkozóan úttörő mű Csapiár Ferenc kismonográfiája: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (Bp. 1967.), s ugyancsak ő foglalta össze — önmagát több ponton korrigálva — a kollégium történetét újabban is: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. In: Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Fejezetek hat évtized történetéből. Szerk. Hegyi András, Szeged, 1982. (Ebben a gyűjteményes kötetben egyébként több, témánkhoz is kapcsolódó írás is megjelent.) Csapiár adatai (s az e vonatkozásban több ponton is rátámaszkodó Huszáré) azonban hiányosak s nem egy kérdésben pontatlanok, amit érthetővé tesz az a körülmény, hogy Csapiár még nem használhatta Buday György fiatalkori iratanyagát. írásom alapvetően ez utóbbira épül, amelyet őrzője, dr. Buday Margit szívességéből ismerek. Az ebben az anyagban lévő, Paku Imréhez s Ortutay Gyulához írott emlékező levelek, 89
