Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 4. szám - Lengyel András: Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok

nül beszélni akar — esetleg a következő szombaton vagy vasárnap. Tomoriék április 5-én meglátogatták Erdeit, s mint Erdeinek következő, április 11 -ei leveléből kiderült, megvitatták a Makó társadalomrajza vitás kérdéseit, az átdolgozás esetleges irányait. Ekkor Erdei azt is jelezte, hogy — Tomoriéktól megüzent ígérete ellenére — húsvétra nem tud beutazni Szegedre. Maga helyett csak lapot küldött, s a friss hirt: a vármegye 400 pengőt ad a könyv kiadására.

Április 16-án más ügyben, a Szegedi Napló esetleges makói fiókszerkesztőségébe való bekapcsolódásáról kérte Buday véleményét — az ő információjától tette függővé elhatározását. Erre a levélre Buday 18-án válaszolt, s bár szövegét nem ismerjük, alighanem a Szegedi Napló terve ellen szólhatott, mert Erdei elejtette a lapba való bekapcsolódása tervét.

Közben a kézirat átdolgozása is haladt. Április 24-én és 25-én Erdei Budapesten járt, ahol „nevezetes beszélgetéseket” folytatott két legjobb barátjával: a Művkoll-tag Reitzer Bélával s a kollégiumon kívüli Bibó Istvánnal. Beszélgetésük a Makó társadalomrajza átdolgozásának kérdésére is kiterjedt, s valószínűleg sok mindent tisztázott számára. Április 28-án, már újból Makóról, mindenesetre újabb levelet írt Budaynak, s ebben megírta, 30-án Szegedre akar utazni Budayhoz, hogy megbeszéljék a könyv dolgát. Bár konkrét adatunk nincs rá, ez a 30-i találkozás valószínűleg létre is jött, s megbeszélték a kézirat átdolgozását.

Miben állapodhattak meg? Pontosan nem tudjuk. Csak föltételezhetjük (a későbbi levelek utalásaiból), hogy két dolog mindenképpen szóba került: 1. a kézirat átdolgozása (ennek okáról s az érvényesítendő szempontokról semmit nem tudunk), 2. a megjelenéshez szükséges anyagi hozzájárulás kérdése. Egymaga ugyanis a kollégium nem tudta a kiadást finanszírozni. Valószínű, hogy szó volt arról is, hogy Buday előfizetési felhívásokat nyomat s címlapot tervez a kötethez.

Május 13-án több „szegedi fiatal” s néhány barátjuk ellátogatott Makóra Erdeihez. A társaság ekkor üdvözlőlapot írt Budaynak; az üdvözletét — a névsor jellemző Erdei barátságaira! — a következők írták alá: Bibó Istvánné, Reitzer Mihályné, Bierbauemé, Tolnai Gábor, Reitzer Béla, Bibó Inke, Ortuty Gyula, Erdei, Benkő Gyula s Bibó István.

Nem egészen két hét múlva, május 25-én Erdei külön is írt. Megírta, a könyv átdolgozásával halad, a vármegyénél azonban még nincs végzés a segély ügyében. Várta s „várja” azonban Budaytól a „megrendelőlapokat” (nyilván: előfizetési íveket), amelyeket a kiadás munkáit irányító Budaynak kellett volna elkészítenie. Ekkor — „a héten péntekig” — föl akarta keresni Szegeden Budayt. Buday azonnal válaszolt is a lapra, a találkozó mégis alighanem elmaradt, mert Erdei programja hirtelen-váratlan fölborult: katonai gyakorlatra hívták be. Május 28-án így, egy újabb levelezőlapon, lemondta a találkozót, s jelezte, 29-én Gyulára kell utaznia esetleges mentesítése ügyében. De hozzátette: „Rögtön értesítelek illetve személyesen kereslek mihelyst bizonyosságot tudok.”

A kutatás jelenlegi szakaszában nem tudjuk, bevonult-e ekkor Erdei. Nagyon valószínű azonban, hogy ha be is vonult, katonáskodása rövid ideig tartott, s hamarosan találkozott Budayval. A könyv átdolgozását pedig folytatta. Július 8-án legalábbis újra jelentkezett, s levele „élő”, folyamatban lévő ügyekről tájékoztat. „Kedves György — írta —, Régen várom a megbeszélt előfizető iveket, s gondolom Te régen várod a megbeszélt kéziratot. Hogy történjék valami ebben a dologban én megírom, hogy mi van a kézirattal és kérlek Téged, hogy tudósíts az előfizetési ívek állásáról, illetve egyáltalán a kiadás körülményeiről, még tágabban a Te programodról, különös tekintettel arra, hogy miként befolyásolta- tik esetleges elutazásod által a könyvem kiadása.” Majd: „Én az átdolgozással annyira vagyok, hogy a második rész is teljesen készen van, s most veselkedek a harmadiknak. Azt nem ígérhetem, hogy napok alatt készen lesz, azt azonban bátran mondom, hogy »hetek« alatt kész lesz. Meglehetősen átdolgoztatik és gondolom jobb is lesz. Esetleg egészen jó.” E biztató hírek után azonban le kellett írnia: „Á vármegyei pénzről igen sokat nem tudok. Alispán urunk ő méltósága »kimerítő« megtárgyalás végett pénteken [júl. 10-én] fogad.”

87