Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 4. szám - Czére Béla: Kvartett: elbeszélés

tudja megállni, hogy bele ne csipegessen. Most mehet le szimyálás helyett az uszodába, még jó, hogy meztelenül már nem kell megjelennie sehol sem, haj, ha tudna valami igazi botrányt pattintani, ha valami kerekes ágyra dobhatná Júliát Beával és körbegurítaná őket a szállodában, akkor talán nem kellene a snack-bárban, a tévészobában és a folyosókon felügyelnie, ő dirigálhatna itt végre, hej, ha nem lenne a lakás, a telek és a kocsi, még Bálintot is kirúgná, nemcsak az ágyából, de a szállodából is, de így mit tehet, talán tehetetlenül nézze, hogy ez a nyomorult elvigye a felét annak, amit teljes egészében ő szerzett? Mert ez csak ivott, mint a gödény, mig ő a presszókban gyűjtögetett, ugyanúgy elvégezte a Vendéglátóipari Főiskolát, mint az a biszexuális kurva, de keresni a presszók­ban lehetett, hát világos, hogy felszolgálónőnek ment el, csak azt tudná, hogy miért van még itt a Diánában, ha nem sikerül Júliát kipasszíroznia, akkor visszamegy egy presszóba. Elképesztő ez a mai szexuális tolerancia, a Vendéglátó főnökségén azzal sem törődnek, hogy egy leszbika dirigálja a szállodát, hiába célozgat rá, csak azt válaszolják, hogy jól mennek itt a dolgok, ha két vaginaszőr egymáshoz súrlódik, az még nem gyújtja föl a szállodát. Amíg botrány nincs, nem lehet itt semmit sem tenni, de mintha Júlia kezdené elveszíteni a fejét az utóbbi időben, talán csinál valami marhaságot végre, és akkor lecsap rá, röpül ez az elegáns, karcsú úrinő, mert minden mozdulata elegáns ennek a dögnek, hogy a francba csinálja, mikor egy sültparaszt nő az anyja, az ő szülei pedig ... igazi régi vágású hivatalnokok, középosztálybeliek, anyja még fűzőt hordott, de nem is volt olyan tehén, mint ő. És milyen keményen bánt vele mindig, ma is hallja a hangját harminc évvel ezelőttről: „Megvert az úristen ezzel a ribanccal! Elhagyja a szüzességét az erdőben! Egy úrilány nem hagyja el a szüzességét a Pilisben! Egy úrilány tudja, hogyan kell másképp kielégíteni azt a fiút... ha az igazán komoly és megérdemli!” Hiába mondta anyjának, hogy ő szeretett volna félszűz maradni, de Lajos, az a pirospozsgás képű mészáros fölé hajolt, letépte róla a bugyit és bedöfte testét az őszi avarba, olyan váratlanul történt a dolog, hogy szinte észre sem vette, aztán már nem lehetett semmit sem csinálni, csak a Pilis tölgyesének makkjai, a kegyelet makkjai potyogtak elhantolt szüzességére; „nem vagyok szajha!”, üvöltötte vissza az anyjának, „a szajhák élvezik, amit csinálnak, de én semmit sem éreztem, az éles fájdalmon kívül semmit sem éreztem, később sem éreztem semmit, Lajos hiába igyekezett, akár a Pestmegyei Hírlapot is kiolvashattam volna köz­ben”. „Nyuszi ül a fűben, fűben szundikálva” — milyen marhaságot suttog valaki a fejében. Erőlteti az agyát, már a verejték is csurog a halántékáról, de hiába, képtelen elképzelni magát mint gyereket. Akkor, amikor még nem ilyen nagy debella volt, hanem kislány ... fű, nyuszitojás, orgonaillat... igen, mégiscsak emlékszik, amikor a tojásért akart négykéz­láb bemászni az orgonabokorba, Kádár Miki rálépett a kezére. Megy a folyosón. Benéz a bárba. Bea mellett Krajnik Feri áll. A lány szájon csókolja. A kurva életbe! Ezek járnak egymással? Ha komoly a dolog, bedobhatja, hogy Krajnik Feri együtt lakik a vesebajos anyjával. Ha összeköltöznek, viszi magával. Az öregasszony félóránként maga alá vizel. Viszi a rosszkedvét az uszodába. Ha Bea ejti Júliát, akkor ő hogy pattintja ki a botrányt? Pedig már tervezgetett. Ellopta Bálinttól a füvet, amit az angol pasastól szerzett. Egy kevés a poharukba a bárban, talán akkor megmutatnák az igazi fazonjukat a vendégeknek. Benyomul az öltözőbe. Soha többé nem hordhat kétrészes fürdőruhát. Bálint! Ma még nem látta Bálintot. Nem mintha hiányozna, örül, ha nem látja, de ilyenkor itt szokott csellengeni a szállodában, csak nem iszik ez az ember valahol? Képtelenség, a gyógyszer, atyaúristen, napok óta elfelejtette a szájába dugni! Tegnap elalvás előtt eszébe jutott, azt válaszolta, bevette magától is, fel akart kelni, hogy egyet azért mégis belegyömöszöljön, biztos, ami biztos, de az az átkozott Seduxen, egyik lába a papucsában, a másik az ágyban, így aludhatott el, mert hajnal felé is így ébredt fel, az a disznó még a lábát sem rakta fel a rekamiéra, hogy rendesen tudjon aludni, de a lakás, a telek, a kocsi, vele kell élni, de ha most átverte, ha nem vette be azt az Anticolt, ha megint elkódorgott inni... nem vállal több botrányt vele! Kirúgja! Várjunk csak. Beszél egy ügyvéddel. Hiszen bizonyítani 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom