Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - Kovács Ákos: A (test)művészet örök, avagy: bevezetjük a tetoválást
kocsisok jelétől csak abban különbözött, hogy a kalapács és a fogó helyett itt egy ostort, illetve korbácsot tüntettek fel. A kőművesek mesterségjele igen különböző formai megoldásokban bukkanhat fel. Ennek a mesterségnek a kétségtelenül nagyszámú és igen változatos szerszámkészletéből adódóan hol a kőműveskanál vagy a kalapács, hol a szintező, malteros láda és a derékszögelő, vagy a függőón a szimbóluma. A fűrészmester könnyen felismerhető a körfűrészről, a csáklyáról és a bárdról, akárcsak a cipész, illetve a csizmadia a cipészkalapácsról, illetve a csizmáról vagy a csizmafogóról. Igen gyakori jel az asztalosoké, akik a nagyológyalut, két kereszteződő reszelőt, pillanatszorítót és egy enyves dobozt használtak szakmájuk különös ismertetőjeleként. A bányászok foglalkozását általában két keresztbe tett, különböző fajtájú kalapács jelöli, de az embléma úgy teljes, ha azt a bányászlámpával és a bányászköszöntéssel — Jó szerencsét! — is kiegészítik. Az évtizedek múltán természetesen gyarapodott a bányász szimbólumok száma és a technika fejlődésével már a fejtőkalapács (réselő) is helyet kapott a tetoválásmotívumok között. A magyarországi anyag kiegészítéseként említjük meg, hogy a komlói bányászok ma is használnak egy speciális, horgonnyal kombinált bányászjelvényt. Ez annak a Duna Gőzhajózási Társaságnak a cégjelzése, melynek munkájában 1830-tól Széchenyi István is részt vett. A korábban már említett, egyébként nem túl gyakori, bárányfejes embléma után szólnunk kell a Magyarországon sokkal közkeletűbb és a mészáros mesterséget szimbolizáló ökörfejről is. Az ökörfej alatt általában két egymást keresztező szerszám, az ütőcsákány és a tarjázóbárd is megtalálható. A legújabb kutatások szerint külföldön nem ritka, hogy az ökörfigurát egész alakosan, sőt oldalnézetből is ábrázolták. Az osztrák és cseh területről származó mészároscégéreken pedig az egyenes szarvú ökörfej alatt két mészárosbárd is fekszik. A hazai mészárosok a legények remeklésekor általában hajlított szarvú, szilaj, alföldi ökröt szereztek be, ezt kellett aztán a legényeknek letaglózni és földarabolni. Csiffáry Gergely is említi (Egri céhemlékek 1982), hogy céhemlékeink közül éppen a mészárosoké az egyik legkorábbi, mert a kassai mészárosok céhpecsétjén lévő szembenéző ökörfej már 1450 körül előfordul. Ha ezek ismeretében egy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk az A. U. monogrammal jelölt, hajlított szarvú, s velünk szembenéző ökörfejet, mely alatt ráadásul megtaláljuk a két keresztbe fektetett bárdot is (lásd a mellékletet), akkor minden ‘.>:i. no. Félkör formájú jelek. Női kézfej-tetoválások. (Ograda, Bosznia-Hecegovina) Truhelka nyomán 11
