Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 10. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Sümegi György: Aktivisták Kecskeméten: Kassák- és Ignotus-levelek Budai Dezsőhöz
körének hatása érződik”) anélkül, hogy ismerte volna a közöttük kialakult személyes viszonyt. Ez valószínűleg könyv, kézirat s levélküldéssel kezdődhetett, nyilvánvalóan Buday részéről. A Kassák—Buday kapcsolat legfontosabb dokumentuma az az öt levél (3 autográf, a két utolsó pedig gépirat), amelyet Buday hagyatékában a Járitz testvéreknél találtam Budapesten (azóta a Katona József Múzeum kézirattárában). Kassák Budayhoz írt levelei majdnem napra pontosan kijelölik azt az időt is, amit Kassák Kecskeméten töltött: 1916. június 10 utántól szeptember közepéig-végéig. A levelekből egy rendszeresebb kapcsolat keretei tűnnek elő, legalábbis az 1916—17-es évekre vonatkozóan. A Tett megszűnése után az új laphoz is küld kéziratot Buday és a megjelent munkáiból is juttat a szerkesztőségbe (pl. beküldi A társadalmi ideál című tanulmányát; Ma, II/6.95). Hungaricus álnéven a Ma 1/2. számában (28—29. p) jelent meg Diákolás című novellája. A Buday—Kassák kapcsolattal párhuzamos Buday kapcsolata a Nyugattal illetve Igno- tussal. A Buday-hagyatékban előtalált Ignotus-levelek (a mostani az első közlésük; a 3 autográf Kassák-levelet közreadtam: Petőfi Népe, 1977. március 20.) fontos bizonyítékai ennek. Egyébként Gál István szerint Buday Babits nagybátyja volt, s Babits közölte a Nyugatban (1925. 326—343) Jókai lelke című tanulmányát, már a szerző halála után. Orgonaszó című verse azonban ugyancsak a Nyugatban, de 1916-ban látott napvilágot. Ignotus ezt emlegeti első kártyáján így „az Orgonaszó, mely jönni fog”. Ignotus először említette könyv A szenvedő ember lehet, míg a második levelében szóba hozott mű valószínűleg A társadalmi ideál, amit a Má-nak is megküldött Buday. Kassák és Ignotus levelei kirajzolják Budaynak az avantgárdhoz (A Tett, Ma) és a Nyugathoz fűződő viszonya keretét és karaktervonásait. * * * Igen Tisztelt Uram, levelét és igen érdekes kéziratát megkaptam. Köszönöm. Általam igen komolyan vett irodalmi kísérleteire már a könyve figyelmessé tett — de ott ugyancsak úgy, mint a novellájában, még van valami általános gyengeség s nem is annyira a stílusban, mint inkább a téma könny en-vett- ségében. Lehet, hogy tévedek, de azt hiszem, hogy Önnek, aki nyűgnek, unottnak tartja a tegnapi írásformát, már magát a témát is úgy kellene megfognia, hogy a legmélyebbről bányászott motívumokat vetítené olvasója elé a gyors drámaisággal pergő mondatszerkesztés, minden egyéb kommentálás nélkül. Mintha valami elcsúszások lennének már a téma elgondolásánál, a történések, érzések, gondolatok nem a téma legdrámaibb pontjából robbannak ki, nem a mondanivalónak egy kért vagy bizonyított végcéljáért vannak, s ezért az elmondottak nem szuggerálnak, szűk perspektivájúak: vagyis inkább a kiszakított életvilág darab leírását, mint megírását és művészi koncentrálását adják. Kérem Uram, ha talán nem is fogom hozni, novelláját egy ideig hagyja nálam s küldjön még valami mást, valami erősebb, markánsabb dolgot, több közül talán könnyebben tudnék választani olyant, ami nekem is megfelelőbb és Önt is inkább reprezentálná. E hónap végén több mint valószínű hosszabb időre le fogok utazni Kecskemétre és akkor nagyon szívesen s talán e néhány futólagos sornál értelmesebben helytállók magamért. Igen szeretném, ha módját ejtené a sógorommal való megismerkedésnek. Ó már lent van a művésztelepen ( Uitz Béla a neve) s bizonyára nagyon örülne az Ön látogatásának. Irodalmi, zenei vagy publicisztikai cikkeit, amelyekben a dolgok új lehetőségeivel vagy a meglévők szigorú revíziójával foglalkozna igen szívesen venném s újból kérem, hogy lehetőleg minden írásban a legprogresszívebb, illetve agresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném. Válaszát kérve köszönti híve: Kassák Lajos 74
