Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Czakó Gábor: Ráctánc: elbeszélés
sen elmélyedhessen, bevitette özv. Vidra Jánosnét a négyes kórterembe, ahonnan az öregasszonynak csak két hét múlva sikerült megszöknie. * * * Miután a kórház nem ragaszkodott igazán a jelenlétéhez, Vidra néni a leányához került. Mihály az őszi köd szinű Trabanttal befuvarozta a városba az ágyneműjét, a ruháit, no és természetesen a madzaggal kockákba kötött Élet és Tudományokat. A bútorokat a pártszervezet új takarítónője harminc forintért megvásárolta tűzifának. A vörös kandúrt a háromnapos ónos eső új hazát keresni űzte, így az ő sorsáról meg lehetett feledkezni. Az élet ment volna tovább a maga kerékvágásában, ha lett volna neki; méginkább, ha özv. Vidra Jánosné hajlandó lett volna hátralévő napjait bármilyen kerékvágásban tölteni. Hajnalban ébredt a buszokkal. (Kisperjés városát — mint ismeretes — két helyi járat szeli át. A fővárosból kiszuperált öreg járgányok ugyanúgy csühögnek, börrögnek, duhog- nak, mint az igaziak, füstjüket a legmodernebb műszerek sem minősíthetik alábbvalónak.) Nos, nem csupán fölébredt, de föl is kelt. Kiment a vécére, lehúzta, aztán táncolt. Innen nézve nyilvánvaló, hogy nem akkor zavarodott meg, amikor táncra kérte a cserenci titkárt, hanem akkor, amikor az ottani orvos rendelőjében nem akart emlékezni rá. Lazán, köny- nyedén, fölszabadultan járta, mint aki világ életében ezt csinálta. A lemezjátszót vagy a rádiót nem kapcsolta be, nem is dudorászott. Gondolta a zenét vagy érezte, talán benne volt a szervezetében. Ritkán kurjantott — ha mégis, mindig bizonyos Józsefnek! —, inkább a lábával dobbantott menyecskésen a bor-, zsír-, lecsó-, kakaó-, sodó-, kompót-, kávé-, tej- és fondüpecsétes padlószőnyegen. Elszarusodott, szürke sarka alól magasra röppentek a nyugodt testedzéshez szokott morzsák. Ősz kontya lebomlott, szikkadt teste körül bolondul csapongóit a rózsaszín hálóing. Ha megpördült — nyilván ama bizonyos József kedvére—, a hálóing szegélyéről lefoszlani készülő csipkemaradványokba hullámzó, szivárványos lélek költözött. * * * Vidra Mihályt határozottan fölbosszantotta húga korai látogatása. Micsoda dolog beállítani valakihez (hozzá) vasárnap reggel kilenc órakor? És kizavarni az ártatlant (őt) a jó meleg fürdőkádból időnap előtt? Azért, mert a mama megsikálta a lakást vimmel és ultrás vízzel a mosdókagylótól a nagyszoba tulipános tapétájáig? De hiszen a mama mindig kitalált valamit! Ilyen hülyeségért kellett neki ma elhagynia az utolsó két forróvíz-eresztést és a végén a hideg zuhanyt. (Egy fürdőzés alkalmával hatszor szokta pótolni a meleg vizet, és törülközés előtt mindig hideg tust vett.) Legalább ne nassolt volna Gizi bőgés közben! Mert nassolt. Míg ő 0,4 dl vízzel megkeverte a nescafét a konyhában (átabotában megtörölt testhajlataiban pangott a fürdővíz), Gizi könnyes szemmel is fölfedezte a kredencen a citromkrémmel töltött ostyarudacskákat. Ezt nem hagyhatta szó nélkül: „azért sikálta meg a mama a lakásodat, mert már nem bírta azt a disznóólát!” Sikálta volna meg a te lakásodat! A húgyos köcsögödet meg a hőmérőidet!” — visította Gizi nem törődve azzal, hogy a falat java kimenekül a szájából. Mihály minden célzás nélkül a homlokára ütött, és a kávéspoharat egyensúlyozva szemlét tartott a hőmérők fölött. Kilenc darab működött a lakásban. Az tette volna be a kaput, ha még ez is elmarad! Micsoda pocsék hét! Szerdán a kórházi nővéreknek tartott gyűlésre berontott egy őrült civil nő fölaprított, kiszivattyúzott, besózott magzatok képeivel. Szétosztotta őket a nővérek között, és azt követelte tőlük, hogy tagadják meg a közreműködésüket az ilyen „szadista mészárlásokban.” Már csak az hiányzott, hogy Giza őt, egy fölnőtt embert hajtson ki a magzatvízből! Szerdán a bolond agitátort sikerült eltávolítania a teremből az ápolónők közreműködésével, de Gizi most szivósan rátapadt, követte helyiségről helyiségre. Még az a szerencse, hogy a hőmérőket rendben találta. Az igazsághoz tartozik, hogy ügyesen építette ki a rendszert: a készülékek egymást ellenőrizték, sőt a gardróbfülkében a műrézből készült, 16
