Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 1. szám - ÍRÁSOK AZ AGRÁRKÉRDÉSEK TÁRGYKÖRÉBŐL - Bodolay Géza: A Petőfi-kutatás és -kultusz helyzete hazánkban
Szixinyei „Magyar írók élete és munkái”-ban oldalakon keresztül olvasható az is, hogy Petőfi versei milyen nyelveken jelentek meg (kb. 1900-ig) angoltól kezdve volapükig, s forrásai felsorolásában is szép számmal említ külföldi lapokat és cikkeket. A műfordítások (újraköltések) lehető teljes összeírására törekedett az utóbbi időben Demeter Tibor, akinek gépiratban levő munkája több nagy könyvtárunkban megtalálható, benne több kötet a Petőfi-fordításokról. Kiváló előzmények vannak tehát ezen a téren, de mindent (cikket, műfordítást) felölelő és értékelő bibliográfiánk az idegen nyelvű, külföldi Petőfi-recepcióról nincs. Az idegen nyelveken is olvasó, beszélő Petőfi-barátokra várna a feladat a Társaság keretében, hogy szisztematikus munkával pótoljuk e hiányt. 1973-ban még a most élő Petőfi-fordítókat sem ismertük mind. Egy anekdotát hadd mondjak el erről. Kedves idősebb kartársam megkért, hogy a könyvkiadóktól, írószövetségtől, PEN- klubtól próbáljam összegyűjteni a fordítók nevét, címét, hogy valamilyen formában (érdemeiket méltató levéllel, oklevéllel) köszönthessük őket a Petőfi-év alkalmából. Hiába próbálkoztam, sehol sem lettünk okosabbak. Sok telefonálgatás után az egyik kiadónál egy barátságos női hang felvilágosított: ha Budapesten erre vonatkozóan egész pontos ismereteket akarok szerezni, forduljak ... és bemondta kedves idősebb kartársam nevét. Nem mondtam meg neki, hogy itt várja a szomszéd szobában, hogy ki tudjuk-e egészíteni hiányos ismereteinket. Volna tehát még mit gyűjtögetnünk Petőfi minél eredményesebb kultusza érdekében külföldön is. Az életmű értékelése, bemutatása De térjünk vissza végezetül a legfontosabbhoz, az életműhöz. Az egész Petőfi-kultusznak, az életrajzi és egyéb adatok, emlékek gyűjtésének végső célja, értelme az, hogy ismerjük meg jobban a költő műveit, jobban figyeljünk az ő szavára. A művek segítségével rajzolódhat ki mindnyájunkban legtisztábban az a Petőfi-arc, amely a leghűségesebb barátot, Arany Jánost élete végéig kísérte még álmaiban is. Az igazi Petőfi-arc egyes vonásai megjelentek irodalmunkban már a költő életében a méltató vagy ellenséges kritikákban. A Petőfi Társaság által századunk elején 35 kötetben közreadott „Petőfi Könyvtárinak legfontosabb kötete az a gyűjtemény, amelyet Endrődi Sándor állított össze ezekből a kortársi kritikákból, cikkekből „Petőfi napjai a magyar irodalomban” címmel. Ez a kötet időrendbe szedi mindazokat az írásokat, amelyek Petőfitől és Petőfiről a költő életében a sajtóban megjelentek. Hogy milyen értékes számunkra ma is ez a gyűjtemény, az abból is látszik, hogy a Petőfi-évben fakszimile kiadásban újra megjelentette a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hasznos mutatókkal kiegészítve, például a kötetben szereplő Petőfi-versek és prózai írások névjegyzékével. (Benjamin László, Kiss József és Pataki Ferenc munkája.) Ha valaki kíváncsi rá, hogy valamelyik Petőfi-versnek volt-e, és milyen volt a visszhangja a korabeli sajtóban, a kötetzáró címmutatóban azonnal megtalálhatja az utalást a megfelelő lapokra. Óvatos utángondolással, mérlegeléssel olvasandó az első igazán nagyszabású összefoglaló életmű-elemzés, Horváth János Petőfi-monográfiája a centenárium idejéből. Ebben a kötetben kitűnő részletek találhatók (Horváth nagy mestere volt a verselemzésnek) egy alapjaiban megkérdőjelezhető (meg is kérdőjelezett) szemlélet mellett. Pándi Pál vitázott Horváth János nevezetes kötetével egy Petőfi életművét 1844-ig tárgyaló kötetben, amely nemrég jelent meg újra, átdolgozva, felhasználva a jubileumi év bőséges Petőfi-irodalmá- nak új tudományos eredményeit is. („Petőfi. A költő útja 1844 végéig.” 1961. és 1982.) A Petőfi-versek korszerű, sikeres elemzése folytatódik Pándi másik nagy munkájának, a „Kísértetjárás Magyarországon”-nak a második kötetében. Ebben Petőfi 1846-tál kezdődő költői korszakának a politikai verseit tárgyalja. Sokat tanulhat belőle Petőfi minden hazai és külföldi tisztelője. Egy tanulmánygyűjteményt említek még meg, amely már a jubileum 90
