Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 10. szám - Tóth Béla: Hazagondolások: önéletírás - I. rész
nekitérdepült pedig az embör, míg ezt az egy szömet mögépítöttük. Amelyik orvos nem fogad el, abban nem bízok! Városi orvostársakat ismerek, akik nem fogadnak senkitől semmit. Megtehetik. A hitük, hírük ebben s kiválóságukban. Dombiratoson a kutyák is másképpen ugarnak, mint Kevermesen vagy Kunágotán. Dombiratos csak ez az egyetlenegy létezik. Harminc év óta állatorvos él a faluban. A baromorvost tartják akkora böcsben, mint az emberorvost. Illeszkednie sem kellett. Jászkun parasztcsalád sarjadéka. Szemvillanásból érti a szót. A rühes választási malacért, ha zörgetnek nála, teszi le a kanalát, indul. Éjszaka fordul le az ágyról, szalad. A falu Kevermeshez csatolását évek óta hírlelik. De ő itt marad. Csönditések A harang szava sokat tud. Tüzet kiált, mikor félrekongatják. Nagy tüzet, amikor mind a három harangot félreverik. Elmondatja nyári hajnalokon, négy órakor az Úrangyalát. Télen öt órakor. Mindig három versben. Hétköznapokon a Hangya, vagyis a középső harang. Szépszavú az is. Hangja messzire eljár. Attól Hangya, hogy ez a fogyasztási szövetkezet közönsége öntette. Ünnepnapokon a nagy harangé a szó. Délben a levesmarsot hirdetve kétfelé vágja a napot, míg a nándorfehérvári diadalív emlékeztet. Szava szállong a házak fölött. Kijár a határokba. Imádságos lelkületű nagyapám levette a kalapját szavára. Felmondta magában a három Miatyánkos, Üdvözlégyes Máriát. Vissza a kalapot. A félbeszakított mondatot, ha beszéd közben érte a harangszó, ott folytatta, ahol abbahagyta. Ha harangszó érte bizonykodó állításaik között őket, megjegyezték: igaz. Ráharangoztak! Este a nyugovóra térést kongatta három versben hétköznap a Hangya, vasárnap az öreg. Egykorú az öreg meg a Hangya. Attól öreg, hogy ő a nagy. A szokásos napi harangszavakhoz szomorú híreket is elzokogott a harang. A hajnali Úrangyal után, ha nagyharanggal hármat csöndített a templomszolga, s utána a három haranggal ráköszöntött, azt közölte, az éjszaka folyamán férfiember halt meg. Ha csak két verset tett az Úrangyala után, s arra a három haranggal rá hitelt, akkor asszony személy hajította el a kanalát. Legényember halálát a Hangya jelentette be három rövid csöndítéssel, s utána mind a három harang elsírta magát. Fiatal lánynak két rövid csöndítés jelezte elmúlását, amit újra a három harang közös siráma erősített. Kisfiúnak a kicsi harang jajgatott háromszor. Kisleánykáért kétszer sivalkodott föl a lélekharang. Amikor halálhírt adott a harang, akkor nevezték lélekharangnak. A csöndítés a zenét megállította, a gajgónások nótáját elfogta. Ki halt meg? Tíz percen belül tudták három-négyszáz házban. Fekete gyász! A fekete sem egyforma. Van annak többféle változata. A szürkésfeketétől az ébenfeketéig. , Élt egy Bozó Dezső nevű jókedvű, nevetős, kedves mozgású fiatal legényember az utcánkban. Mindenki szerette. Olyan volt, mint a falat kenyér. Nem hízelgéssel szedte ' össze a rokonszenvet. ^ Valami anyjának nem tetsző leányszemélynek csapta a szelet. Szombaton este ment volna a bálba. Anyja a kérő szóval nem tudta visszatartani a fiút, ráült Dezső egyetlen ingére. Kérlelte Dezső az anyját, adja oda az ingét. Nem adta. Dezső a harmadik utcabeli legénytársától kapott fehér inget. Táncolt egész éjszaka egy korty bor nélkül. Jókedvét nem tudta inge alá dugni. Kimelegedett, a kocsma gémeskútjának fölhúzta a vödrét, megszívta magát hideg vízzel. Másnap hajnalban csöndítettek neki. Az egész falu gyászolta. Mikor kisérték a temetőbe, a határból beszaladtak az emberek, hogy a kékre festett koporsójához álljanak. 11