Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9. szám - Füzi László: Jegyzetek - "vidéki" könyvekről: pécsi könyvek: Monostori Imre: Németh László Sátorkőpusztán: Porzsolt Lajos: A magyar labdajátékok könyve: [könyvismertetések]
Fűzi László Jegyzetek — „vidéki” könyvekről Pécsi könyvek K VvpHtpI ezelőtt, amikor a vidéki könyvkiadók létesítésének gondolata felmerült, Pécs városa az elsők között vállalkozott volna egy könyvkiadó felállítására. Ismert: vidéki könyvkiadóink azóta sincsenek, ám a pécsi buzgalom ennek ellenére nem volt eredmény nélküli. Az azóta eltelt időben ugyanis a hagyományos pécsi könyvkiadás eredményeit folytatva az eddiginél is rendszeresebben jelentetnek meg könyveket. Az elmúlt két évben főképpen a Baranya Megyei Könyvtár gondozásában számos kiadvány látott napvilágot, az újabb kiadványok pedig már a Pannónia Könyvek emblémájával jelentek meg. Jelzi ez azt, hogy egységes terv alapján összeállt kiadványsorozatról van szó, s ez nem érinti a kiadói tevékenységet is folytató kulturális intézmények — pl. levéltár, múzeum — munkáját. 1984-ben jelent meg a Babits és Pécs című kiadvány (válogatta és összeállította: Tüskés Tibor); 1985-ben a Fülep Lajos Baranyában című könyv (összeállította Huber Kálmánná és Mendöl Zsuzsa, az előszót Tüskés Tibor írta; a kiadvány a Megyei Könytár és a TIT Baranya Megyei Szervezete kiadásában látott napvilágot); valamint Martyn Ferenc Ulys- ses-rajzok című albuma (az előszót Tüskés Tibor írta; a kiadvány a Baranya Megyei és a Somogy Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg). A mostani évben eddig négy könyv jelent meg, immáron a Pannónia Könyvek című sorozat részeként: Huber Kálmánná A Minerva folyóirat története és repertóriuma 1922—1944. c. munkája; Haas Mihály Baranya című könyvének reprint kiadása, (az első kiadás 1845-ben jelent meg); valamint Weöres Sándor Hideg van és A kő és az ember eredetileg 1934-ben és 1935-ben megjelent versesköteteinek reprintje. A hét könyv szerteágazóbb tematikájú annál, mintsem egyetlen — rövid — írásban külön-külön foglalkozni lehetne valamennyivel. Ezért az alábbiakban a részletezőbb ismertetés helyett inkább magának a kiadványsorozatnak a sajátosságait érintjük. Az első szembeötlő közös jellemzője ezeknek a könyveknek, hogy valamennyinek számos baranyai, pécsi vonatkozása van. Nyilvánvaló ez a Babits-, a Fülöp- és a Weöres-kiadványok- nál, s ugyanígy Haas Mihály múlt századi munkájánál és a pár hónappal ezelőtt elhunyt Martyn Ferenc albumánál, ahogyan a Minerva folyóirat történetét feldolgozó könyvnél is: a folyóiratot ugyanis 1922-től 1934-ig Pécsett szerkesztette Thienemann Tivadar. Ebben a vonatkozásban tehát valóban a korábbi, szétszórt pécsi könyvkiadás eredményeit folytatja ez az újabb vállalkozás. S azt teszi akkor is, amikor főképpen évfordulókhoz, irodalomtörténeti hagyományokhoz kötődve jelenteti meg könyveit. Nem ismerjük a Pannónia Könyvek létrejöttének körülményeit s a további terveket sem, az eddigi kiadványok alapján azonban feltűnő a mai irodalom hiánya, s talán éppen azért, mert Pécsett egy sor jelentős író, költő él. A felsorolás helyett itt hadd utaljunk csupán a Jelenkor című folyóirat köré tömörült alkotókra. Valóban jelentős könyvkiadó pedig csak akkor jöhet létre, ha az irodalomtörténeti, kultúrtörténeti vagy éppen helytörténeti kiadványokon kívül mai — főképpen szépírói — munkákat is közreadnak. Ezt azonban csak akkor tehetik meg, ha 50
