Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9. szám - Lipcsey Ildikó: Kortársunk Közép-Európában: Balogh Edgár nyolcvanadik születésnapjára
szellemi élet felpezsdítésének szolgálatába állíthatta ragyogó intellektusát. Számos új sorozat indult a könyvkiadásban — Romániai Magyar írók, Téka, Horizont, Forrás, Magyar Klasszikusok —; önképzőköri, színjátszó mozgalom vett nagy lendületet; az írók közgyűlése (pl. Utunk 1968. nov. 22.) a demokratikus légkörnek, a kritikai szellemnek és a minőségi szemlélet érvényesülésének nyitott utat. Itt kapott garanciát Balogh Edgár, hogy rövidesen teljesül régi álma — egész életében az ehhez hasonló nagy vállalkozások jellemezték —: kiadásra kerül a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. E célból az egész romániai magyarságot mozgósította: az egyszemélyes ügyből országos vállalkozás lett. Dolgozószobája zsúfolt és egész nap frekventált szerkesztőséggé alakult át. Nap mint nap új nehézségekkel kellett szembenézzen, megküzdjön, de 1981-ben már kézbe vehettük a lexikon első kötetét és kiadásra várakoznak a soron következők is. Az RKP KB 1968. október 24—25-i plenáris ülése után (ld. Nicolae Ceaujescu: Románia a szocializmus építésének útján III. kötet Bukarest, 1969. 631—634 p.), november 15-én megalakult a Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsa (MNDT). Balogh Edgár, aki csaknem valamennyi jelentős ülésen megjelent, hozzászólt, javaslatot terjesztett elő, örömmel jelentette ki, hogy az MNSZ 1953-as feloszlatása után végre létrejött a romániai magyarság intézményes képviseletét ellátó szervezet. Sokan idézték — többek között ő is — a párt főtitkárának az MNDT-n, 1971. március 12-én elhangzott beszédét, miszerint az új nemzetiségi politika alapelve — „abból a tényből, hogy a nemzetnek még hosszú perspektívája van, következik, hogy a nemzetiségek léte is hosszas perspektívájú ...” s a jövőben sincs veszélyben, (ld. Nicolae Ceau§escu: Románia a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése útján Bukarest 5. kötet 731 p.) Ennek szellemében alakult meg a nemzetiségi könyvkiadás ellátására a Kriterion könyvkiadó. Ezen kívül a Ceres, Creangá, Előre, Tudományos Kiadó és a Politikai Kiadó is megjelentetett könyveket. 1967-ben mindössze négy magyar regényt adtak ki, és 1968-ban is csak 13-at ígértek. Az alábbi kimutatásból kitűnik, hogy micsoda óriási változás következett be. 1971—1975 között összesen 24 200 könyv jelent meg ebből nemzetiségi 3 640 ebből magyar 2 140' .......................' 1976—1977 között összesen 8 505 könyv jelent meg ebből nemzetiségi 1 063 ebből magyar 255 A romániai magyar szellemi élet soha nem látott aranykort élt át: több évtizede íróasztalfiókokban rejtőző kéziratok tűntek fel és fogytak el napok alatt a romániai és a magyarországi könyvesboltokban; s ha a magyar esszéről volt szó, akkor Sütő Andrásra gondolunk, ha az új magyar történelmi drámáról, akkor ismét Sütőre, Veress Dánielre, Páskándi Gézára, ha a magyar lírára, akkor Szilágyi Domonkosra, Szőcs Gézára; ha a néprajztudományra, akkor ifj. Kós Károly, Szentimrei Judit, Faragó József, Nagy Olga és Salamon Anikó írásai jutottak eszünkbe, s ha az erdélyi írók memoárjait volt kedvünk elővenni, akkor nemcsak Bethlen Miklóst, Bethlen Katát, Wesselényi Ferencet, hanem Balogh Edgárt is leemelhetjük a könyvespolcról. A két- és háromnyelvű feliratok ismét feltűntek az utcákon. A Társadalmi és Politikai —, az Orvostudományi — a Mezőgazdasági és Erdészeti — Tudományos Akadémia, az Oktatásügyi Minisztérium számos magyar szakembert alkalmazott. Balogh Edgár, a többi magyar értelmiségihez hasonlóan, abból kiindulva, hogy a nemzetiségi közösség elsősorban kultúrközösség, hogy létük az anyanyelvű oktatáson áll vagy bukik; hogy annak megszüntetése, annak elsorvasztása esetében nincs honnan táplálkozzon nemzeti öntuda5
