Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Varga Dávid: Röghöz kötött mobilitás

300—350 000 forint, azt hiszem, elég méltányos lelépés lett volna egy kétszobás tanácsi lakásért. Egy másik ajánlkozó másfél szobás villalakást kínált 450 ezerért, „fenyvesek között”. Elmentem a címre, de csak egy elhanyagolt, három satnya fenyővel „ékes” udvart, meg egy rossz állapotban lévő házat találtam, a tulaj nem is volt otthon. Bíró János: — Ismét IBUSZ-szobát rendeltem, ismét utaztam, de végre már konkrét ügyben. Először az ügyvédet kerestem meg, akit feleségem már ismert: megkérdeztem, jónak látja-e tervünket. Elvi akadálya nincs — mondta. Irány Cs. S., a Rejtélyes Mosolyú Funkcionárius — feleségem nevezte el így. Náluk is rendben lévőnek látszott szinte minden. Kiderült azért akarják lakásukat elcserélni, mert Cs. tanfolyamra megy Pestre, egyben el is akar költözni a városból, és közben már meg tudja oldani lakásproblémáját amott. Tisztáztuk a „klasszikus” fiktív csere részleteit: a megbeszélt összeg felét Cs. a mi b-i lakásunk vevőjétől (akit mi szerzünk neki) kapja meg, az összeg másik felét pedig tőlünk, szintén készpénzben, amikor — az előzőleg már kiürített lakásába — beköltözünk. Megállapodtunk, hogy elkezdjük beszerezni a cseréhez szükséges papírokat, és 2—3 héten belül újból jövök, amikor hármasban ügyvédhez megyünk. Óvatos puhatolózásaimra, hogy ti., hová költöznek, miként lesz a három gyerekkel, választ nem kaptam, de számomra ennek akkor még nem volt jelentősége. — Három hét múlva, a döntő nap előtti éjjel nem tudtam aludni: a buszon, a csaknem nyolcórás zötykölődésben szenderegtem ugyan valamit, de így is holtfáradtan érkeztem meg. Rejtélyes Mosolyú Funkcionáriussal a város egy nevezetes pontjára beszéltük meg a találkozót, idejében odaértem, de Cs. késett. Észrevettem viszont, hogy messziről, egy vendéglő ajtajából figyel. Mikor mégis odamerészkedett, megkérdeztem, miért váratott. Azt mondta: nem értette, miért arra a helyre hívtam, — pedig a városban ez olyan volt, mint Pesten az EMKE-sarok. Itt valami bűzlik — rémlett fel bennem hirtelen. — Bár úgy állapodtunk meg, hogy alaposan előkészítenek mindent, fél napig rohangál­tunk a legkülönbözőbb hivatalos helyekre Cs-vel meg a feleségével; még az ingatlanközve­títőnél is jártunk, nem tudván, hogy az csak tanácsi—tanácsi cserével foglalkozik. (Az ingatlanközvetitők már tanácsi—nem tanácsi cserével is foglalkoznak. — V. D.) Több mint két órát vártunk egy ügyvédre, de nem tudtunk bejutni. Ajánlottam: menjünk egy másikhoz, akit ismerek. Ez az ügyvéd tíz perc alatt tájékoztatott bennünket minden fontos tudnivalóról, legépelte a szerződést, kitöltötte a tanácshoz küldendő cserekérő lapot, amit én már aláírva hoztam magammal B.-ről. (Módfelett csodálkozott, hogy a megfelelő helyeken írtuk alá, azt mondta, erre még nem volt példa a praxisában.) Cs.-től azt kérdezte: — Miért akar B.-re költözni? Ott fog dolgozni? — Cs. alig észrevehető grimasszal vála­szolt: — Természetesen ... Késő este lett. Az utolsó vonat már elment, szállásom sehol; Cs.-né azonban felajánlotta, hogy náluk éjszakázhatok. A lakás, amit korábban sem én, sem a feleségem nem néztünk meg elég figyelmesen, olyan volt, mint valami éjjeli mene­dékhely. A csengő nem szólt, az ajtózár nem működött, a falak összefirkálva; átmeneti és kezdetleges minden, az egész lakás csatatér, nincs benne egyetlen biztos pont. Néhány éve vadonatújan, patyolattisztán kapták ezt a lakást — és most továbbpasszolni készülnek, igen csinos összegért... Újabb tízezreket kell majd ráköltenünk, hogy lakható legyen. 1.12. Tisztelt Ügyfeleim! A Városi Tanács Hivatala az Önök közti lakáscserét jóváhagy­ta, az erről készült szerződést mellékelten küldöm. Ugyanakkor tájékoztatnom kell Önöket az alábbiakról is: A mai napon felhívott telefonon Cs. S.-né, és előadta, hogy Önök a cserétől kölcsönösen elálltak. Ha ez így van, kérem, szíveskedjenek ezt megerősíteni, mert mind a cserét, mind pedig a szerződést vissza kell ez esetben vonni, és be kell jelenteni az illetékes hatóságok­nál. A szerződés jelenleg az INKÖZ-nél van B-n. Ha az ügy tárgytalan, úgy kérem, szíveskedjenek a szerződést visszakérni, a már átutalt INKÖZ-díjat visszautaltatni cí­memre. A szerződésre kérem rávezetni az alábbi szöveget: „Ezen szerződéstől kölcsönös megegyezés alapján elállunk, és visszaállítjuk az eredeti állapotot” dátummal és két tanú aláírásával együtt. Felhívom figyelmüket arra, hogy a szerződést csak kölcsönös megegye­zéssel lehet felbontani, ez már önöket köti. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom