Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Varga Dávid: Röghöz kötött mobilitás

Varga Dávid Röghöz kötött mobilitás í. JÍ 0 1. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Tiszán innen, Dunán túl, de még az Óperenciás tengeren is túl, a tüzes tengernek hetvenedik szigetj én, volt egy irtózatos kis kert. Abban a kertben egy irtózatos nagy, nagy kert. Abban a nagy kertben lakott egy öregember, annak volt egyetlenegy fia, úgy hitták; Bíró János ... — Na, te rongyember! Többet nem engedlek a sutban ülni! Szedd össze magad, és menj világot próbálni! Eredj szolgálni! — A fiú meg volt sértve, vette magát, összeszedelőzködött. Sütött neki édesanyja valami kis útravalót... Ment János, mendegélt, már igen-igen messzire jutott. Beért egy városba ... (Népmese) 1.2. Társadalmi mobilitásnak nevezzük az egyén, illetve a család társadalmi helyzetének megváltozását. Valamennyien már kisgyermek korunkban találkoztunk a társadalmi mobi­litás jelenségével, hiszen mindnyájan hallottunk vagy olvastunk olyan népmeséket, ame­lyekben a szegény ember fia az aranyszőrű bárány segítségével megnevettette a búskomor király leányt, ezért ennek kezét és vele a fél királyságot elnyerte ... (Tanulmány) 1.3. Mivel az azonos foglalkozási csoportba tartozó, de más-más jellegű településeken lakók jövedelmei, lakásviszonyai és más jellemzői is eltéréseket mutatnak, (...) társadal­mi mobilitásként kezelhetjük az olyan belső vándorlásokat is, amelyeknek következtében a lakóhely jellege megváltozik (községből városba, illetve vidékről Budapestre). (Tanul­mány) Bíró János: — Tíz éve éltünk már B-n, amikor úgy döntöttünk, hogy máshová költö­zünk. Ölvastunk egy hirdetést az újságban: valaki P-ről B-re akar lakást cserélni. Talál­tunk egy közvetítőt, egy rokont, aki B-n lakott, vele üzengettünk a cserepartnereknek. Másfél hónap után jutottunk odáig, hogy ellátogattam hozzájuk megnézni a lakást, újabb egy hónap után ők is eljöttek, hogy a mi két lakásunkat megnézzék. (Bírónak és feleségének ez a második házassága; a feleségnek egy két-, a férjnek egy másfél szobás OTP-lakása volt; egyiket, az érvényes jogszabályok szerint, egy éven belül mindenképpen értékesíteniük kellett. Két gyermekük van, egy 10 éves lány és egy egyéves fiú. — V. D.) Meg is nézték, és fanyalogtak; közölték, hogy el sem tudják itt képzelni az életet. Mi pedig rájöttünk: hiába vagyunk a két lakással szerencsések, a kettőből is nehezen lesz egy ott, ahol élni szeretnénk. — Elhatároztuk viszont, hogy komolyan nekivágunk. Hirdetéseket adtunk fel, több változatban; cserelakást ajánlottunk fel ráfizetéssel, tetőtér-beépitési lehetőséget kerestünk olyan házban, amelyben, ha szűkösen is, de ellakhatunk a munkák idején. Az egyik változatba akkor még Pestet is bevettük, csak később döntöttünk végleg a vidéki város mellett. Ötven válaszlevél jött, de vagy harmincat rögtön szemétkosárba kellett dobni. Néhányról további levelezés után kiderült, hogy használhatatlan, mint pl. egy tetőtér­beépítési lehetőség, aminek az árán felül még élet járadékot is kért a tulaj, mert ebből akarta kifizetni a korábban felvett kölcsöneit, de mi közben nem tudtunk volna hol lakni. A legtöbb levél pedig eleve kétértelmű volt... 1.4. Közlöm önnel, hogy kettő szoba, konyha, komfortos, tanácsi bérű lakásom van. Ezt hivatalos úton eladni nem lehet. Én mivel gyermekemhez akarok költözni, ezt a lakást el 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom