Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Gyurkovics Tibor: Az egér: vers
egymaga a csicskásával és egy lóval kinek az orosz szélben szügyébe lapult egy tonet-széket kivágva szart a hóban hogy magasan legyen ne a hó égesse seggét aztán ide-oda vezényelték meghalni itthon hogy föladja a magyar hazát míg horthysta-bérenc tisztként lakatosműhelyt nyitott eltartani két mégiscsak születő gyermekét és magánkisiparosként hiába tanult meg bármilyen zárszerkezetet ezt a zárat nem tudta kinyimi mert egér most hatvanhat éves korában szimatol valami nyugdíj-szeretetet...” „Ez az egér én vagyok” — mondtam „Az nagyon meglehet” — mondta professzorom és nevetett „De nézd, de nézd! Még szimatol és szalad megrökönyödött szemével rőt szempilláival ne féltsd az egér mindig megkeresi a kijáratot! (Vagy megbolondul. Ez ritka) Az egér nem akar meghalni!” „Félre ne értsd — humánusak vagyunk Ezért fizetjük ezt az éhbért Nem az egér van a labirintusért — a labirintus van,az egérért!” 5
