Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 1. szám - ÍRÁSOK AZ AGRÁRKÉRDÉSEK TÁRGYKÖRÉBŐL - Für Lajos: Az agrárkultúra megújulása az Alföldön, 1848-1914

25 Az egykorú szaklapokban megjelent cikkek nagy számából in elegendő, ha a jeles agrárszakember, Cserháti Sándor egyik figyelem fölkeltő írására utalunk. Annál inkább ezt kell tennünk, mivel éppen Cserháti volt egyike azoknak, akik először irányították az alföldi gazdálkodás belső ellentmondásaira a korabeli szakemberek és termelők figyelmét. Cserháti Sándor: i. m. (1901)433-437. p.

26 Cserháti Sándor: i. m. (1907) 3—4., 10. p. Vő: Forster Géza: Javaslatok az alföldi gazdálkodás javítására. Bp. 1907.12—14. P27 MSK. Új sor. 66. köt. 15—16., 308—366. p.

28 MSK. Új sor. 51. köt. 1911. 7., 13. p.

29 Uo. 143—145. p.

30 Uo. 12. p.

31 Für Lajos: A kapitalista mezőgazdasági termelés megszilárdulása a századfordulón (1890—1914). In: A magyar mező- gazdaság a XIX—XX. században. Bp. 1976. 238. p.

32 Cserháti Sándor három nagyobb övezetre osztotta az Alföldet. Felső övezetébe a sűrűbb hálózatú, apróbb falvas tájat sorolta, ahol a mezőgazdasági termelés éppen olyan színvonalon áll, mint az ország többi, hasonló jellegű körzetében. Középső övezetébe a Szolnoktól Szabadkáig, Aradig és Nagyváradig terjedő, illetve e városok vonalában záródó tájegységet sorolta. Erre a részre a nagyhatárú nagy települések és a tanyarendszer a jellemzőek. Termelése igen külterjes, aránytalanul nagy

helyet foglal el a búza és a kukorica. Déli övezetébe Bács- Bodrog megye déli részét, Temes és Torontál megyéket sorolta. Jelemzői: ritkább és nagyobb települések, szórványos tanyarendszer. Búza- és kukoricatermelés, nagyarányú sertéstenyésztés. Cserháti Sándor: i. m. (1907) 6—20. p.

33 Für Lajos: Kertes tanyák a fútóhomokon. (Tájtörténeti tanulmány) Bp. 1983.; Ugyanerről: A „belterjes” tanya. In: A magyar tanyarendszer múltja. Szerk. Pölöskei Ferenc—Szabad György. Bp. 1980. A nagykőrösi tanyavilág egyedi esetei alapján foglalkozott a kérdéssel Márkus István: Nagykőrös. Bp. 197. (Magyarország felfedezése.)

34 Für Lajos: i. m. (1983) 244. p.

35 Balogh István: Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830—40-es években. Agrártörténeti Szemle, 1962. 621. p.

36 Balogh István: Az alföldi tanyásgazdálkodás. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerk. Szabó István. Bp. 1965. I. köt. 457—458. p.

37 Kiss István: Tanya- és külterületi lakotthelytípusok a két világháború között. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18 —20. században. III. köt. Tanyák. Szerk. Hofer Tamás— Kisbán Eszter—Kaposvári Gyula. Budapest—Szolnok, 1974. 155. p.

38 Lettrich Edit: Tanyahálózatunk mai fő vonásai és azok regionális különbségei. In: Paraszti társadalom és műveltség... i. m. 11. p.

39 MSK. Új sorozat. 51. köt. 8. p.

40