Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - HÁZTÁJI KÖNYVESPOLC - Tóth Klára: Szociográfiai tendenciák a filmművészetben: Ne sápadj!, Földi paradicsom, Együttélés
A társadalmi elkötelezettség — s ebben is az irodalmi örökség a példa — a társadalmi nyilvánosság tágítására is irányul, amikor a hátrányos helyzetű vagy perifériára szorult, önmaguk érdekvédelmét felvállalni nem képes csoportok, rétegek problémáinak feltárására, nyilvánosságra hozatalára vállakoznak. Formai szempontból a fiimi szociográfia ma még sokkal keskenyebb skálán mozog, mint az irodalmi. Lényegében a köznapi tudat megismerésén alapuló riport-, interjú- és mélyinterjú-forma dominál, bár ezek meghaladására, kombinálására a legújabb filmekben már láttunk eredményes kísérletet. Hiányzik azonban pl. a tanulmány vagy az esszé, s a Tar Sándor novellái által fémjelzett, esztétikummal átitatott, ténynovellának megfelelő formát inkább a dokumentarista játékfilmben találunk. Hasonlóan az irodalomhoz, a filmben is terjed a valóság tényeinek önálló formaelemként való beépítése a műbe, növelve a tényanyaggal a film hitelét. Az alább elemzett három film témájában, módszerében is különbözik, rokonítja azonban őket szociográfikus szemléletük s nem utolsósorban művészi értékeik. Nevezhetjük e filmeket akár filmszociográfiáknak is, bár látni fogjuk, hogy a műfaj határai még tágabbak s bizonytalanabbak mint az irodalmi szociográfiában. Ne sápadj! A filmes szociográfia úttörői s legkövetkezetesebb képviselői hazánkban a Gulyás-testvérek, akik már első, nagy vihart kavart filmjükben a Vannak változásokban is a szociográfiai hagyományok tudatos vállalásával hívták föl magukra a figyelmet. A Ne sápadj! debütáns filmjük méltó folytatása, sok szempontból kiteljesítése. Filmszociográfia Medve Alfonz domaházi parasztpolgárról — olvashatjuk a főcímen a pontos műfaji meghatározást. A munka Medve Alfonz szótárában az első szó, mindjárt a felelősség mellett. A jól s lelkiismerettel végzett munkába vetett már-már vallásos hit életének mozgatórugója. Mestere a szakmájának, mondhatnánk, ha a földművesség szakma lenne. De kinek jutna eszébe annak nevezni? Sokkal inkább sors, életforma. Medve Alfonz még a folklórfesztiválon, tánc közben is azon mérgelődik, miért dologidőben rendezik. Aggodalmasan gyötri a felelősség, a közösségért, az országért: „Rengeteg jó föld, rengeteg parlag, rengeteg legelő használatlan. De mér vagyok ilyen, hogy így bántja az embert, zsenírozza az önérzetét.” Már fiatalon a falu első gazdája lett. Tekintélyét hozzáértésével, szorgalmával, kitartásával szerezte. Elsőként lépett be a szövetkezetbe, mert tehetségének lényeges eleme, hogy meghallja az idők szavát. Nem kellett sok idő és egyhangúlag választották meg elnöknek. „Én dolgoztam is éjt nappallá téve, fáradságot nem kímélve. Nem csak a tudásom, fáradságom, hanem a pénzem és a rokonság pénzét is beleadtam a tsz-be éveken keresztül, amit manapság is tudok igazolni... Ott is pénzt csináltam a tsz-nek, ahol más meg sem gondolta . .. 1963-ban nem csak a tsz kapott új vezetést, hanem a tanács és az egész tömegszervezet változott. A régi vezetők kikerültek és az nekik nagyon fájt, hogy az új vezetéssel napról napra, évről évre fejlődött, gyarapodott a tsz és az egész község és állandó jelentgetések mentek a vezetők ellen, de különösen ellenem.” Az idézet Medve Alfonz börtönből írott leveléből való. Öt évre ítélték, amiből tizenhat hónapot letöltött. A tsz elnök „bűne”, hogy közössége javát, gyarapodását akarta s tetteit paragrafusok helyett a józan ész s a lehetőségek kiaknázása diktálta. Ötletei, vállalkozószelleme megelőzte korát. Azért, amiért ő börtönben ült, a hetvenes évek második felében kitüntették a vezetőket. Gulyásék alaposságát, tisztességét bizonyítja, hogy nem elégedtek meg a csábító publicisztikai közhely bemutatásával. Az igazságtalan meghurcoltatás lényeges motívum ugyan, de a film sokkal tágabb érvényű mondanivalót hordoz annál, minthogy megmutatja: a gazdaságpolitika is forgandó s ami egyszer erény, az máskor bűn. Makara Péter írta: „Szociológusként némi irigységgel láthattam, hogy a filmből nem csupán egy színes személyiség bontakozik ki, hanem konkrét viszonyaiban plasztikusan 88
