Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - Pavlovits Miklós: Szegedi beszélgetések a tanyákról

tudomásul kell venni az általános gazdasági fejlettségünket, útviszonyainkat) nagy terhet jelent! Tehát választani kell a realitások között. Ki-ki felmérte, mérlegelte a maga helyzetét: nyilvánvalóan többen úgy döntöttek, hogy elköltöznek a tanyáról. Vannak, akik csak egy bizonyos időszakot vállalnak: azaz maradnak, vagy kiköltöznek a tanyára, de eleve azzal a szándékkal, hogy csak időlegesen, néhány esztendőt lesznek ott. Kicsit megtolla- sodnak, közben bent megveszik a telket, vagy befizetnek társasházra. Kecskemét határában van egy új lakótelep, amelyről el lehet mondani, hogy oda „épülnek be” a hízott bikák a tanyákról. Kiskecskemét ez a városrész, a Solt felé vezető úton, ahol gyönyörű szép társasházak, új kertes házak vannak. Ott bizony olyan fiatalok élnek, akikért a szülők: apák, nagyapák nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak, még ma is, a tanyákon. A jövő röviden: 2000-ben is lesznek tanyák, jobbak, és mások, mint a maiak.

Horváth D.: Én sose jósoltam tanyai ügyben, mert elég volt mindig az, hogy most még vannak tanyák — rengeteg igazságtalanságnak kiszolgáltatva. Ha valaha fölemeltem a szavam, csak az igazságtalanságok ellen szóltam. Hogy mi lesz később? Nyilván folytatódik az elvándorlás is, de biztosan a visszavándorlás is erősödik.

Nagy J.: Véleményem szerint a tanyák még sokáig fenn fognak maradni. Igaz, hogy megindult a tanya gazdáinak cserélődése és egyre több helyen így van ez. Részben fiatal agrárértelmiségiek, városból kiköltözők foglalják el a tanyákat, de van arra is példa, hogy a tanyán élő szülők gyerekei költöznek a tanyára. Tehát megfordult a folyamat, és az idősebb szülők azok, akik beköltöznek a faluba. Kevés szó esett viszont arról, hogy a tanyák létjogosultságát illetően meghatározó szerepe van az ott lévő mezőgazdasági nagyüzemnek. Egy példával szeretném ezt alátámasztani: ha mi nem költenénk milliókat a megyei tanács támogatásával a tanyák villamosítására, a villanyhálózat korszerűsítésére — mert most már korszerűsítésnél tartunk —, nem költenénk több mint félmillió forintot évente a dűlőutak helyrehozására, és nem szerveznénk az árutermelést úgy, ahogy szervezzük, akkor már fele tanyánk sem lenne. Tehát nagy jelentőségűnek tartom azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek miként viszonyulnak a tanyák kérdéséhez, támogatják-e a kintélőket vagy sem. Az az igazság, hogy nagyon sok múlik ezen. A mi ezerfős tagságunkból négyszázötven nyugdíjas. Közülük kétszáz annyira nehéz körülmények között él, hogy a létminimumra sem telik. Ezeket az embereket segíteni kell! Elsősorban őket támogatjuk, de természetesen a termelőkről sem feledkezünk meg.

Gyömbér Az én véleményem: a tanyai település ideális. Helyben van a lakóház, helyben vannak a termelő eszközök és helyben van a termőföld. Nem kell semmit elszállítani, visszaszállítani. És ma, a gépek világában már természetes, hogy egy családban egy vagy két autó van. Legalábbis annak kellene lennie.

Horváth D.: Ha nem pedagógus, akkor van is!.. .

Gyömbér L: Igen, köszönöm. Szóval a legideálisabb kisüzemi termelési lehetőséget a tanya adja. Egy tanítványom üzemmérnökké lett, tanyai gyerek volt. Bekerült a városba. Tudom, először tetszett neki nagyon. Ám tavaly nézem, egy Skodával kijön. — Hát te, Sanyi? ... Mondja: Nem bírtam a várost, vettem egy tanyát, ott gazdálkodók, bejárok a térképészeti munkahelyemre, de aztán jobban érzem magamat itt. A tanya mit biztosít? A legértékesebb amit pénzzel nem lehet megvásárolni. Egészséges levegőt, csendet, alkotóképességet ...

62