Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - Pavlovits Miklós: Szegedi beszélgetések a tanyákról
„udvarlás” 1956-ig olyan igen is meg nem is alapon ment. Mert a tanyasi iskolákban 1948 —1949-ben bevezetett iskolai reform hihetetlen előnyt, biztonságot, értéket adott az oda iskolába járó falusi, illetve tanyasi gyerekeknek. Lehetővé tette az új tanterv, hogy ugyanabból a könyvből, ugyanolyan módszerrel tanuljanak, és a legértékesebb: a tanyasi gyermek minden felsőfokú intézménybe eljuthatott. Ugyanakkor azonban gazdaságilag teljesen kizsarolják, megszégyenítik a parasztságot, a tanyasiakat! A különböző elnevezések, mint kulák, osztályidegen stb.... mutatják, hogy rossz idők jártak a külterületen élőkre. Célul tűzték ki, hogy felszámolják a tanyákat, szalámi politikával. Ebben az ügyben engem is többször felkértek előadások megtartására. De én nem fogadtam szót, s ezért nem is jó szemmel nézték, mivel nálam, az én iskolámban tartották a gyűléseket, de én nem tudtam a tanyák ellen beszélni. dr. Romány P.: Azért — szerencsére — nem volt általános ez a gyakorlat. Vidékenként voltak különbségek, s persze a falvakban is. A tanyák világában sokféle politika érvényesült a mindennapokon. Hatottak természetföldrajzi, gazdaságföldrajzi, közlekedési, de szociálpolitikai tényezők is. Mire gondolok? Arra, hogy például a Nagykunságban, a szikes területeken, ahol a közlekedés is nehezebb, ott mihelyt lehetett menekülni, volt munka máshol, az emberek menekültek is. Különösen, ha megszűnt a tanyának, mint munkahelynek és lakóhelynek az egysége. Elköltöztek az emberek. Vidékünkön, a Duna—Tisza köze középső tájékán viszont az intenzív kertészeti kultúrák mellett, ahol a homokra, ha ráesik az eső, még jobban lehet közlekedni, mert nem süllyed, nem porzik annyira, ott továbbra is megmaradtak a tanyák. De az igaz, hogy a kertész-területeken is, ahol a türelmetlenség volt a jellemző, vagy az a meghirdetett elv, hogy a tanya a nagyüzemi gazdálkodás útjában áll, ott nehezebb idők következtek el. A Körösök vidékén, vagy a Nyírség bokortanyáin ismét voltak különbségek. Pavlovits M.: Mindez azért is furcsa, mert úgy tudom, hogy a felszabadulást követő években közel 80 000 tanya létesült, különösen az Alföldön. Tehát a tanyai életnek ez a kor egy második vagy harmadik nagy kirajzását, felvirágozását hozta — volna — Lajosmi- zsén is. Nagy J.: Lajosmizse-Felsőlajoson gyenge a termőföld. A tizenhét és fél ezer hektár közel 80 százaléka homok. Természetesen ezen a területen régebben nem alakultak ki nagy uradalmi birtokok. Nem volt szükség ezekre a gyenge földekre, s ezért itt gyakorlatilag a szegényebb réteg hozta létre a maga kis tanyavilágát. Itt volt megélhetési lehetőségük. Gondolom, a kezdetben a falu is csupán egy kis mag volt. Annál is inkább így lehetett, hiszen a nagyközség közel tizenkét és fél ezer lakosából még a mai napig is öt, öt és fél ezer ember tanyán él. Ez egyébként meghatározza magának a községnek az arculatát és a tanyák jelentőségét is. Horváth D.: Azt hiszem, az egész Duna—Tisza közére érvényes az, amit a János mond; volt egy kicsike kis falumag, az terebélyesedett. Volt aki beköltözött, de a többség vagy legalább a népesség fele még mindig tanyán él, ott dolgozik, onnan jár be a faluba vagy a piacra. Azt hiszem, hogy ebben nincs különbség az egész Duna—Tisza közi tanyavilág között. dr. Romány P.: Abban van különbség, hogy milyen ütemben változik a belterületen és a külterületen lakók aránya. Ott, ahol a község jó feltételeket nyújt és emellett még — a mi vidékünkön legalábbis ez jellemző — meg lehet tartani a gazdálkodást is, tehát az Erdei-féle tipikus tanyafunkció érvényesül: hogy benti ház is van, meg kinti gazdálkodás is, ott más a helyzet. És ismét más a helyzet ott, ahol már nem is a faluba költözik a tanyáról a család, hanem kihagy egy lépcsőt, és a városba megy. Kecskemétnek, ha már ennyire konkrétak vagyunk, az a nagy gondja, hogy túl gyorsan költöznek be a hatalmas, hajdani százezer hektáros város határából, amelyen azóta persze több új falu is alakult. Nagy ütemben költözködnek be a fiatalok, s szerencsére a fiataloknak van gyerekük, ezért aztán iskolával nem győzzük. Az elmúlt négy esztendőben 100 tantermet kellett Kecskeméten építeni, és mégis gond van; újabb tantermek szükségesek. A tanyai iskolák pedig — sajnos — elnéptelenednek. 56
