Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 5. szám - Híreink
olykor több szenvedélyt sugározhattak volna — több dinamikát, több improvizálást vártunk. A könyvben publikált fotók tiszták, pontosak voltak, de több véletlent, különöst, akár pontatlanságot is „elviseltünk” volna. Gránitz Miklós művészi útját mintegy tíz éve kísérem figyelemmel. A fotó minden műfajában kipróbálta magát: csinált riportfotókat, szociofotókat (például a cigányokról), reklámfotókat, plakátokat (például a könyvhetekről), készített könyvborítókat (például a Hervay-verseskötetnek), vagy filozofikus groteszk „poén-fotókat”, amelyekből néhány ebben az összeállításban is látható. Legutóbb a Balatonszabadiról és Siómarosról készülő szociográfia könyvhöz választottam társszerzőnek. A több száz szociofotóból könnyen válogattunk ki „mintadarabokat” a Forrás számára is. A „rendetlen”, félkész világban változatlanul a szerveset, a lényegeset keresi; a rendet és a rendet mindenben. Magam megint több lázadást, olykor kritikusabb szemléletet vártam, de közben azt is tapasztalhattam, hogy Gránitz új szintézisre törekszik. De ez nem feltétlenül a szociofotó műfajában vehető észre, noha a bölcs-rezignált juhkos portré vagy a természet roncsolását jelző székroncs (háttérben a civilizáció iparával) hasonló szándékra utal. Az új törekvés egyik jellegzetes példája a Természetformák című fotó, amelyen „összefényképezte” a borostyán levelét és a női melleket. Azaz: egymás mellett nem látható vizuális jelekből kíván új valóságot, szintézist, érvényes információt csinálni. Változatlanul jobban vágyik a harmóniára, mint a kíméletlen — tárgyszerű — bírálatra. A már középnemzedékbe tartozó Gránitz Miklós túl tíz önálló kiállitáson, túl kisebb- nagyobb hazai s külföldi díjakon, túl önmaga kipróbálásán és megértésén, túl a különböző fotóműfaji kísérleteken valóban felkészült a szintézisekre. Tehetsége, eredménye egyébként is kötelező az egyre jelentősebb művészi vállalkozásokra. Mert a világ talán — mégis — fényképezhető. HÍREINK AZ ÍRÓCSOPORT RENDEZVÉNYEI A Duna-Tisza közi írócsoport rendezésében 1986. február 11-én Kovács István költő, történész tartott előadást A mai lengyel irodalom címmel Kecskeméten a Katona József Gimnáziumban. Az érdeklődők március 27-én Gergely András történész előadását kísérhették figyelemmel; előadásában a mai történeti irodalom 1848-cal kapcsolatos eredményeit foglalta össze. KOCZOGH ÁKOS ELŐADÁSA A Magyar-Finn Kulturális Egyesület vendégeként 1986. március 27-én Koczogh Ákos tartott diavetítéssel egybekötött előadást Kecskeméten. Előadásának címe: A mai finn iparművészet. JÁTÉKTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A fenti címen indított könyvsorozatot a Szóra- katénusz Játékműhely és Múzeum. A sorozatban elsőként Porzsolt Lajos A labdajátékok könyve című, 1885-ben megjelentetett munkáját adták közre, hasonmás kiadásban. A könyv ismertetésére folyóiratunkban visszatérünk. GY. SZABÓ BÉLA-EMLÉKKIÁLLÍTÁS Gy. Szabó Béla fametszeteit bemutató kiállítást rendeztek Kecskeméten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeumában. A kiállításon a Jelenések könyve huszonkét lapja mellett a művész számos más munkája is szerepelt; a megnyitót Fűzi László, folyóiratunk munkatársa tartotta 1986. március 9-én. '=V •1 96
