Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 4. szám - ÍRÁSOK SZOCIOGRÁFIAI KÖNYVEKRŐL - Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok: részletek
hellyirül, ahun ÖZÖN pízt keresett, ötezret, meg HATOT, el kelletett gyónni neki a korházbul, hogy elvállalja a házmestersíget, meg a takaríttást az én nevemen, meg a másik takaríttást a tesvírem nevin — hogy ű jobban szeretne ápolónő lenni, de nem lehet ápolónő! — Nade így meg lakás van! Hát HOGYAN nem érted meg? Én beteg vótam, lakás meg nem vót, hát MUSZÁJ vót elvállaljad a házmestersíget meg a két takarítást! Hogy nem érted ezt?! Sokat dogozik szegín jányom. Hát három hellyen van, három helyett dogozik! Meg sokat is köt szegíny. Most átcsinátassa a lakást, átvezetteti a vizet, a gázt — rengeteg pízt kiad! Csak hogy jobban fírjünk, nagyobb kínyelem legyík! Ezír hajtsa magát annyira! Oszt persze sokszor ideges. Sokat dogozik, fáradt — oszt ideges! Mondom oszt neki. — Anikó! Az idegsíg úri betegsíg! Te ne légy ideges fiam! Haragszik ha mondom! Pedig így van! Rígen, míg én gyerek vótam meg fiatal: ha ideges vótam, ha nem vótam, nem számított, menni kellett! Oszt akkor nem vótunk idegessek! Most: jó módja van a nípnek! Énszerintem az idegsíg is abbul van! Mindenki ideges — aa, tiszta bolond má a világ! * * * Akarok írni a Nők Lapjának. Vagy a Rádjónak. Mer meg akarok kérdezni egy valamit. Hogy magyarázzák meg énnekem: hogyan lett az emberisig! Ugye: Ádámnak meg Évának született két fia. Meg egy jánya. Oszt a két fiú összeverekedett. A Káin vót az erőssebb, fejbecsapta az Ábelt, agyonütötte. Mer mír ütötte agyon? Mer mind a kettő az egy jánt akarta megbaszni — hát ha más nem vót! Káin agyoncsapta Ábelt, utánna meg aszondják, hogy „elvándorolt eggy idegen tarto- mánba”. Nade MÍLLYEN tartománba vándorolt, ha még csak Ádám meg Éva vót a világon?! Na akar hova vándorolt is, de biztos vitte magával a testvírit, a jánt. Hogy csináljanak gyereket, benípesítsík a világot! Ugye: megin csak ketten. Hát énnekem azt ne mondja senki, hogy EGGY ember meg EGGY asszon be bírja nípesítteni az égisz világot! Mer nem csak Magyarországrul van szó, vagy Franciaországrul, vagy errül vagy arrul, akar mellyikrül, hanem a VILÁGRUL van szó! Már rígúta akarok én beírni a Rádjóba, vagy az Ország-Világba, hogy EZT magyarázza má meg nekem valaki! Hogy hogyan lett az emberisig! * H= * Nízem a tévét — de nem mindég szeretem. Most is ami megy, az a címe hogy Gyökerek — má ÚGY meguntam, má látni se bírom! Má tisztára felkavarta az idegrendszeremet! Mer, hogy fekete, néger — hát most mír kell azír üldözni?! Hát tulajdonkípp nem tehet ű arrul! Jó van: fekete — de hát az is csak eggy ember! Meg ha egyszer van néger ország, akkor kell hogy emberek is legyenek benne — na ezír vannak négerek, nem?! — Óó, már ha csak mondja be hogy Gyökerek, én OLLYAN ideges leszek! Most mír kell ezt mutatni a nípnek?! Én má nízni alig bírom! Inkább óvasok akkor. Van itt mindenféle, Nők Lapja, Tükör, Ország-Világ, Anikó hordja ükét — a Tükör, az nem ollyan jó; az Ország-Világot szeretem, azt mindemül jobban! Ez gyönyörű! Mer teli van kíppel! Ebbe van a poén! Amabba nemannyira van kíp. De ebbe mindenütt kíp van, rengeteg csudaszíp kíp! Ebbe valamellyikbe óvastam nemríg, hogy vót eggy ember. Megnősült, oszt hat gyereke 73
