Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 4. szám - Vekerdi László: Embertudomány - kultúrák - történelem: a kulturális antropológia kihívása

thonga családban milyen különös és különböző szerep jut az anya fitestvérének s az apa nő test vér ének. Az anyai nagybátyjával szemben sokmindent megengedhet magának a fiúgyermek, még nem egészen szelíd tréfákat is, ellenben az anyai nagynéni szigorú és tekintélyt parancsoló figura. Radcliffe-Brown az anya—fiú illetve az apa—fiú kapcsolat kiterjesztésével magyarázta a különbséget, s a thongák patrilinearitásával, ami miatt a férfi rokon közelébb kerülhet a fiúhoz a nőinél. Evans-Pritchard szerint azonban nem lehet ennyire leszűkíteni a családi kapcsolatok értelmezését; az egész rokonsági rendszert figye­lembe kell venni, s be kell ágyazni a politikai, gazdasági, ökológiai háttérbe, ha meg akarjuk érteni a funkcionálását. Ő maga csakugyan így is járt el a nuer rokoni kapcsolatokat elemző monográfiájában. Edward Evans-Pritchard munkásságában nuerek, azandék és dinkák olyasféle szerepet töltenek be, mint Boas-éban az Északnyugati Part indiánjai vagy Malinowskiéban a polinéziaiak; a közép-afrikai szavannák e jellegzetes marhapásztor-népein keresztül ismer­te meg Evans-Pritchard a törzsi társadalmak szerkezetét és funkcionálását, az ő életük tüzetes vizsgálatával és leírásával alapozta meg a törzsi kultúrák kutatásának újabb iránya­it. Tudta persze már Radcliffe-Brown, Malinowski és jóval ő előttük Durckheim, hogy a rokonsági kapcsolatok szerinti szegmentálódásnak milyen nagy szerep jut a törzsek életrendjében. De Evans-Pritchard ismerte fel nuerjei körében, és először ő hangsúlyozta nyomatékkai, hogy a szegmentálódás elsősorban nem a horizontálisan egymás mellé rendelt csoportokkal teremt rendet — vagy ahogy ő mondta: „rendezett anarchiát” — a törzsi társadalmak káoszában, hanem a származási vonalakból — valódi és vélt származási vonalakból — következő és ezekkel összetartott vertikális tagozódással. Azzal, hogy a törzs közeli és távoli rokonok koncentrikus köreire bomlik, a háztartás beilleszkedik a származá­si ágazatba, ez a faluba, több szomszéd falut valamiféle laza szövetséggé integrálhatnak az egyikből másikba származónak, s végül az egész törzs az ilyen nagyobb törzsi szekciók­ból tevődik össze. A mozgékony nuer nomádok kiváló alanyul szolgáltak ennek az elszár­mazottakkal megteremtett integrációnak a tanulmányozására. A személyes rokoni kapcso­latok s a nagyobb csoportok közt kialakuló kapcsolatok egymást átszövő dinamikája ugyanis jellegzetes területi megoszlást teremtett; a származási rendszeren belül, valódi vagy vélt rokonsági kötelékekben kifejezett kapcsolatok azonosultak a territoriális rendszer adottságaival, amelyben működtek. Ez az összefonódás, ez az azonosság határozta meg és szabályozta a nuerek életét; ez teremtette meg s mozgatta a cseréket, a kereskedelmi kapcsolatokat, a javak elosztását, a szövetségeket, a szertartásokat; ez keltett és simított el konfliktusokat és háborúkat. A nuerek társadalmi struktúráját a rokonsági rendszer, a politika, a gazdaság elválaszthatatlansága jellemezte és determinálta. Vagy talán inkább azt mondhatnék, hogy pótolta: „politika” és „gazdaság” egyáltalában nem vált még ki a rokonsági rendszerből; a „leszármazási elv” alapján rendeződött el az egész élet. A szeg- mentáris ágazatrendszer sokféleség és egység rugalmas dinamikájával voltaképpeni politi­kai és gazdasági intézmények híján is lehetővé tette az általunk „politikaiként” és „gazda­ságiként” értelmezett viszonyok szabályozását; a személyes kapcsolatok és a csoportok közötti kapcsolatok spontán hierarchiát teremtettek, amiben elég jól elrázódhattak embe­rek, szándékok, cselekedetek. Úgyannyira jól funkcionált ez a rendszer, hogy még a vallási képzetek is e szerint alakultak: „Éppúgy, ahogy például két ágazat a szegmentálódás bizonyos szintjén külön­böző, egymással szemben álló csoportként szerepel, egy másik szinten pedig egyetlen egységet alkot, az adott ágazatokhoz tartozó szellemeknek is az alsó szinten el kell különül­niük, míg a felsőn egységet kell alkotniuk. Érthető tehát, hogy a szegmentáris társadalmi rend viszonylatában a Szellem-képzet különböző részekre bomlik, míg a természet vagy általában az ember vonatkozásában a részek megint eggyé válnak.” „A magasabb szintű csoportok szellemei — kommentálja E. P. nuer-kutatásait a törzsi társadalmat bemutató monográfiájában Marshall D. Sahlins — a Magasabb Hatalmak. A nuerek ágazatokba tömörülő nép, a szellemek különböző kategóriái közötti viszony kifejezésére genealógiai fogalmakat használnak. Cseppet sem bonyolult módon a patrilinearitás értékrendjét hasz­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom