Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - Botlik József: Tonalitás - tolnaitás - totalitás: jegyzetek Tolnai Ottó műveiről

következőkből ered: „Már többször megfigyeltem, hogy ha huzamosabb ideig tartózkodom távol a Virág-utcából, idegenben, egy-két hét után: visszavonulok. így történt most is. Hirtelen kivontam magamat a nyüzsgésből, és labdát formálva tiszta és piszkos zoknijaimból, rongylabdát: célba kezdtem dobálni. Pontosan éjfélkor, magam előtt is titkolva, bedugtam az ólomnehezékkel ellátott kulcsot a labdába és a tükör elé álltam. Céloztam, a homlokomat céloztam. Noha a tükör nem tört össze, én ájultan elvágódtam. Hasonló esetekben mindig így szoktam letaglózni magamat. Másnap, immár felfrissülve, újra bekapcsolódtam a város nyüzsgő életébe.” S így írja meg a Gyöngyház-at, avagy egy magányos budi szociográfiáját, majd a Gyöngyház következő változatát, változatait lehetséges rendeltetéseiről. „A budi tulaja a fővárosban él, és olykor éjszaka Újvidékre utazik, hogy a holdvilágnál kinyissa házikóját, és hajnalig benn tartózkodjon. Mit csinálhat? Végbélproblémák? Maszturbáció? Vagy, egy másik lehetséges változat szerint, nővel érkezik, egy nővel zárkózik be a budiba hajnalig ... De az sincs kizárva, hogy éppen a nagy vajdasági író, Zilahy Lajos építtette magának . . .”

Tolnai Ottó legújabb kötete, a Virág utca 3, munkásságában nem hozott különösebben újat, hanem többnyire szélesítette korábbi eredményei alapjait. Minden bizonnyal a prózai műfajban is tovább kísérletezik, s tartogat még számunkra meglepetéseket. Mi sokkal inkább arra várunk, hogy a Világpor című kötetében megteremtődött összegzés után melyik lehetséges maga választotta irányba, vagy irányokba folytatódik tovább költői és írói útja.

Folyamat IV. (1980)

70