Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - Simonyi Imre: Utolsó lehetőség: A mennybolt beborult: Játékbolt: Vers a túljózanult világ szerencsés visszabolondulásáról: Megérdemlem: A legkisebb közös nevező: versek

Ez meg valakit kihallgat mi okon?

Jajgat

hallgat

vallat.

— Hallod?! —

Valaki:

valakit!

— Látod?! —

Téged.

Ötét.

Minket.

— Meddig?! —

Megérdemlem megérdemled megérdemli: hogyha tűröm hogyha tűröd hogyha tűri.

A legkisebb közös nevező

Most megköszönöm. .. Mit is?

Hát hogy a világ olyan: amilyen. Hogy legalább valamilyen: hogyha már semmilyen.

S hogy: E Nemben Páratlan! így hát: egyedüli.

S benne én: egyedüli — mert hál’ Isten: páratlan. . . —

S hogy: megváltozhatatlan.

S hogy: én se változom.

S hogy: épp elég belőle.

S hogy épp elég belőlem.

Hát így dűlőre jutván a legeslegkisebbik közös nevezőben: most EZT megköszönöm.