Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Lovay Zsuzsanna: Magyar iparművészeti gyermekjátékszerek a századfordulón
fűrészelték ki, teljesen mozdulatlanok. Ez a játékszer viszont sokkal közelebb áll a valósághoz, kevésbé stilizált, alakjai népviseletbe öltözöttek. Az épületek között két várat, ill. várként is használható játékszert sikerült találnunk. A kerekekkel ellátott faló alsó részére festett vár lehetővé teszi, hogy játékban többféleképpen használják fel. Hozzá tartoznak még a ló doboz alakú testében elhelyezett harcosok. A lándzsákkal, nyílpuskákkal és pajzsokkal ellátott, fából faragott harcosok mindegyike egy-egy lemeztalpon áll vagy térdel. Az alakokat a harc jellegzetes pillanataiban, jellemző mozdulatok kimerevítésében látjuk. A Mátyás király fekete seregének vára is tulajdonképpen doboz, a figurák tárolására is szolgál. Ezek a görög harcosoknál sokkal egyszerűbbek, felsőtestük és sisakkal védett fejük esztergált, formájuk a német és cseh esztergált babákéval mutat rokonságot. Végtagjaik lapos lemezekből fűrészeltek, a karok mozgathatók, kezükben lándzsát tartanak. Mindegyik mozdulat, kilépés egyforma; falemezeken állnak. A harcosok a várhoz képest aránytalanul nagyok. A szabályos alaprajzú, négy belső tornyos vár valószínűleg a pozsonyi vár volt, melyet a XV. század második felében Mátyás király erősített meg. A vár tömbjéből kiemelkedik négy karcsú torony, falait megbontják a kőkvádereket utánzó vésett, festett, szabálytalan háló- és lő- rések. Ugyanezt a formát látjuk a Trójai falóra festett várnál is. Veszély Vilmos játékszereinek legfőbb erénye, hogy nagyobb tematikus egységeket alkotnak, és ezek egymással is kombinálhatok. így nagyobb teret engednek a gyermek fantáziájának, kreativitásának fejlesztésére. A többféle rendezési variáció különböző szituációk kialakítását, megjátszását teszi lehetővé. Sajnos, erre csak a játékszerek egy része alkalmas, a többi aránya eltér egymástól. Cukorkatartó Trójai faló Veszély nemcsak gyermekjátékszereket tervezett, de gyermekbútorokat, játékszer jellegű gyermek használati tárgyakat is. Ilyen pl. a két fonott, ember alakú cukorkatartó, ezeket a békési Állami Kosárfonó Iskola tanulói készítették. A népművészethez való vonzódását a játékszerek szerkezetén és festett díszítésén kívül a népi játékszerek és használati tárgyak fonott technikájának gyakori alkalmazása is mutatja. A leginkább átgondolt, stilizált, a modern játékszer követelményeinek megfelelő játék Veszély Vilmos munkásságában bizonyára a Hintaló. Az egyszerű formát bonyolult díszítés bontja fel; kiemelve a játék kulcspontjait. A stilizált virágmotívum az egyik leggyakoribb eleme a mezőkövesdi hímzéseknek. A zárt formán a festés csak jelzi a ló fejformáját, lábait. A milánói, 1906-ban rendezett világkiállításra teljes gyermekszobát tervezett. Kivitelezését a kolozsvári Állami Fa- és Fémipari Szakiskola végezte. A szoba bútorai magukon viselik több stílusirányzat nyomát; a magyar népművészetből ismert asztal- és széktípustól egészen az angol praeraphaeliták tiszta, célszerű formákkal dolgozó, praktikus szekrény- és ágytípusáig. A stílusok, movítumok egymásba ötvöződnek. Leginkább azt mondhatjuk, hogy a bútorok szerkezete praktikus, tiszta, minden — építészeti stílusokból átvett — ékítménytől mentes, nagy síkfelületekből épül. Az asztal és a két szék, ill. a falipolc mutat legközvetlenebb kapcsola51
