Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 1. szám - MŰHELY: 100 ÉVE SZÜLETETT FÜLEP LAJOS - Tüskés Tibor: A Magyar művészet-ről - csaknem hetven év múltán

könyve, Az új magyar festőművészet története „szinte megbűvölten visszhangozza tézi­seit, nyilván már nem is tudatosítva eredetüket”. Fülep csak 1943—44-ben, a könyv első megjelenése után húsz évre tervezi először a munka újbóli megjelentetését. Most is mások kapacitálják a vállalkozásra, de „akkor a háborús katasztrófa, a buzgolkodók sorsa, halál a harctéren, fogságba esés” elsodorja és eltemeti a gondolatot. A szerző már ekkor végez a szövegen néhány stiláris változ­tatást, s elhagy néhány részletet, de ezek tényleges végrehajtására csak további ne­gyedszázad múlva kerülhet sor. A Magyar művészet-et — néhány más tanulmányával együtt — 1970-ben rendezi újból sajtó alá. A Corvina Kiadó most alkalmat ad arra is, hogy mintegy száz képpel illusztrálja szövegét a szerző. 1970. januárjában kelt az új kiadás előszava, maga a könyv azonban posztumusz kiadás lesz, mert csak a következő évben, Fülep Lajos halála után lát napvilágot. Fülep az új kiadás előszavában fölidézi a tanulmány előtörténetét, továbbá a szöveg két részletéhez fűz hosszabb megjegyzést. Egyrészt az impresszionizmus értékelésére tér ki: ha külön írna róla, másként írna — mondja —, „művészetként pozitívabban értékelem, mint a könyvben látszik”. Más­részt új érvekkel, külföldi tekintélyre, az angol Pevsner-re való hivatkozással és új fogalom (az „elképzelés kísérlete”) fölvetésével védi a Lechner-kérdésben korábban kifejtett véleményét. Bár azt írja, hogy ítéletében lényeges változtatásra ma — 1970- ben — sem lát okot, tudnunk kell — s erre később még visszatérünk —, hogy a tanul­mány szövegén éppen a Lechner művészetét érintő passzusokban, párhuzamokban ki­sebb módosításokat, rövidítéseket tesz. A Magyar művészet 1971 óta még kétszer jelent meg teljes terjedelemben. Az egyik kiadás Fülep tanulmányainak kétkötetes gyűjteménye, A művészet forradalmától a nagy forradalomig (Magvető, 1974)Tímár Árpád kiváló munkája, a másik lelőhely egy buka­resti kiadású Fülep-válogatás, mely Európai művészet és magyar művészet címmel látott napvilágot (Kriterion, 1979), s Katona Ádám szöveggondozását dicséri. Kezemben a mű első, 1923-as kiadását tartom. (Mai olvasat.) Nem nagy a száma azoknak a magyar nyelven megjelent művészeti tár­gyú munkáknak, amelyek megírásuk után hatvan-hetven évre is élnek, érvényesek, olvashatók. A memoárok közül talán Rippl-Rónai József először 1911-ben megjelent visszaemlékezésére hivatkozhatunk, a művészettörténeti írások közül pedig —az egy- ben-másban Fülep „előfutárának” tekinthető — Lyka Károly számos új kiadást megért könyvei sorolhatók ide. És ma is időszerű, eleven, gondolatébresztő Fülep Lajos Ma­gyar művészete, mely érvényességét, eredetiségét, újszerűségét mindenekelőtt annak köszönheti, hogy a történeti adatok összegombostűzése és a műtárgyak puszta leírása helyett filozófiai megalapozottságú szemléletet ad, értékel, véleményt mond, elveket tisztáz. Munkáját Fülep ismételten „kis tanulmányinak nevezi; „a lehető legrövidebb s ép­pen ezért bizonyára fölöttébb hézagos is”. Ugyanakkor tisztán látja vállalkozása nehéz­ségét: „mind ez ideig nem írta meg senki a magyar művészet történetét ilyen serkentő tanulmányokat fölöslegessé tevő tudományos módon”. Ne fukarkodjunk az elismerés­sel: csaknem hetven év távolából világosan látni, Fülep egyedülálló, meglepetésszerű, zseniális művet alkotott, az elméleti megalapozottságú magyar művészettörténet-írást teremtette meg, elveket tisztázott, tudományos értékű megállapításokat elsőként fo­galmazott meg. Nem adatokkal gazdagította a történeti kutatást, hanem szemléletet, művészetfilozófiát, „elvek szerint összefoglalt történelmet és értékelést” adott. Mun­kájához a magyar művészettörténetírás későbbi korszakából — mutatis mutandis — talán csak Kállai Ernő néhány tanulmányát, valamint Hamvas Béla és Kemény Katalin 1947-ben megjelent könyvét, a Forradalom a művészetben-1 hasonlíthatjuk. Ami össze­fűzi őket, szemléletük rokonsága: az öregség, a múlt ellenében az újat, a jövőt támogat ­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom