Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Moskovszky Éva: Játék és világkép
zisünk először magunk előtt is merésznek tűnt, hiszen kérdéses, hogy azonos formák mögött évezredeken, -tízezredeken át ugyanazok az elképzelések rejtőztek-e. Párhuzamok segítségével azonban mégis megkíséreljük értelmezésüket. Manapság gyermekjáték a „Ne nevess korán”, másként „Mensch, ärgere dich nicht”; Ludo néven szabadalmaztatták először Angliában 1896-ban.3 Nem új találmány, egy koreai játék alkalmazása. A tábla négyszögletes, közepén álló-kereszt formában négy részre osztva: a négy játékosnak a négy sarokból kell a játékmezőkön végighaladva, a kidobatás veszélyeivel szembeszállva eljuttatni 4—4 bábuját a biztonságot jelentő középig; nyertes az, akinek mind a négy bábuja legelőbb ér ide. A lépéseket a kocka dönti el, de a játék kimenetelére a játékos ügyessége is befolyással van. A játék egy változata pachisi néven kedvelt játék Indiában. Akbar udvarában vörös és fehér márványból kirakott mezőkön játszotta 16 eleven „bábu”, 8—8 vörös, ill. fehér ruhás fiatal rabszolga. A mező közepén lévő emelvényen ült az uralkodó; a játékosok középről indulnak, s ide is érkeznek vissza.1 Ne gondoljunk csupán gazdaságukat, hatalmukat fitogtató kényurak látványos mulatságára. Az egyedül vagy csoportosan eltáncolt, eljárt (esetleg lóháton bemutatott) játékok, mint a római troia-játék, a német, skandináv területeken ismert, hasonló nevű tánc, a Nine men’s morris (Arany János pásztortekének fordítja a Szentivánéji álom ban), s a ma is játszott ugróiskola (mely formáinak egy része egyenesen a mezopotámiai játéktáblákat követi); arra mutatnak, hogy az élő figurás, földbe karcolt idomokon játszott játékok bizonyára ősibbek a táblákon játszottaknál, mindenesetre azonban elválaszthatatlanok azoktól. A pachisi közeli rokonát Közép- Amerikában játszották, neve patolli. A kőbe vésett játéktáblák alakja négyszögbe vagy körbe rajzolt kereszt.5 Az amerikai indiánok „társasjátékainak”, sportjátékainak kultikus eredete kétségtelen.6 A pachisivel való igen erős hasonlóságot sem lehet a véletlenek játékának tekinteni: Amerika múltja folyamán többször kaphatott etnikai és kulturális hatásokat Ázsiától, a Távol-Kelettől.7 Á négyzetbe (ritkábban körbe) rajzolt kereszt — álló helyzetben, az oldalak felezésvonalába emelve merőlegesen, vagy mint átlóskereszt (András-kereszt) — nemcsak igen sok játéktábla formája, hanem térben, időben elterjedt szimbólum, melyet közös, ősi világképre vezethetünk vissza. Az ember sok-sok ezer évvel ezelőtt már megpróbálta „elrendezni” maga körül a világot. Jellemző a görög szó értelme: kosmos az elrendezett világ, ami ezen kívül van, az a chaos, a rendezetlen, zűrzavaros „külső sötétség”. Az ember, amikor kört rajzolt, s ebbe a középpontban egymást derékszögben metsző átmérőket, vagy négyzetet, s ebbe átlós vagy álló keresztet, megpróbált eligazodni a Térben, fogódzót találni az Ismeretlenben, sokkal előbb, mint ahogyan mértani tudományának hasznát vehette volna. A geometria ősi kultúrákban nem csupán praktikus tudomány, hanem egyben a világrend megértéséhez szükséges ismeret. Elméletünk bizonyításához a kínai univerzizmus gondolatvilágát hívjuk segítségül. Az ősi Kína kultúrája különösen polarizált volt: merészen újító, s ugyanakkor hihetetlenül konzervatív. Ennek, s az írásbeliség korai elterjedésének — és kontinuitásának — köszönhető az egészen ősi elképzelések feljegyzése és rögzítése. Ezek segítségével kulcsot kapunk olyan kultúrák szimbólumainak megfejtéséhez, amelyeknek nem volt írásuk, vagy amelyek titkaikat nem bízták írásra, amelyek nyelve ismeretlen, rég kihalt. Csak a szimbólumok aránylag kis részének magyarázatához kapunk segítséget — egymástól térben és időben annyira távol eső kultúráknál ez nem is csoda — de ezek az ősi világképre vonatkoznak, s így nagyon fontosak. A Tér, a rendezett világ — a kínai elgondolás szerint — négyzet alakú, s négyzetekre oszlik. Ennek megfelelően (legalább elméletben) négyzet alakúaknak kell lenniök a tartományoknak, a városoknak, a táboroknak, a házaknak. M. Granet8 szerint a négyzet idoma, de a négyes szám magában is a Tér szimbóluma. Négyzet alakú a kínai oltár is,9 4
