Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 1. szám - MŰHELY: 100 ÉVE SZÜLETETT FÜLEP LAJOS - Sümegi György: Fülep Lajos tiszteletes úr Baján

A bajai reformátusok a Solti egyházmegyéhez, a Dunamelléki református egyházkerülethez, Ravasz László püspökségéhez tartoztak. (A szerb megszállás után, 1921. november 3-án tartott presbiteri gyűlésen jelentették be, hogy az alsóbaranya-bácsi egyházmegyétől elszakadt bajai egyházat a solti egyházmegyéhez osztották be. A bajai református egyházközség vezető posztjának betöltését Széles Áron lelkész halála tette sürgetővé. 1922. június 11-én presbiteri gyűlésen jelentik be, hogy Tóth Bálint szeremlei lelkészt bízza meg időlegesen a bajai egyház adminisztrálásával Kerecsényi, a Solti esperes. Ugyanekkor kimondja az egyháztanács, hogy „a régi díjlevél helyett, miután az a lelkész részére csekély javadalmat foglal magában, egy teljesen új díjlevelet óhajt kiállítani”. Az események gyorsan követik egymást. A július 5-i presbiteri gyűlésen előterjesztett új díjlevelet július 16-án az egyházi közgyűlés is elfogadja, az alábbiak szerint állapítva meg „A bajai ref. lelkészi állás díjlevelé”-t:

1. Természetbeni 3 szobából és mellékhelyiségekből álló lakás.

2. Készpénzfizetés az egyház pénztárából évi, negyedéves részletekben fizetendő = 2400 kor.

3. Alapítványi tőkék évi 800 koronára kiegészítendő kamat jövedelmei.

4. 4 öl hasábos nyárfa és 2 öl hasábos tölgyfa, behozva, felvágva és helyére rakva. — (Ezalatt nem az ún. kalitkás, hanem tömött öl értendő.)

5. 14 azaz tizennégy katasztrális hold és 272 négyszögöl szántóföld, melynek adóját az egyház fizeti.

6. Az államkormány részéről és egyházhatósági forrásból folyósítandó segélyek, melyek megszűnése esetén az egyház anyagi kárpótlást nem nyújthat.

7. Stoláris jövedelmek:

a) Keresztelésért = 60 korona

b) Esketésért= 100 korona

c) Imás temetésért = 200 kor.

d) Orációs és prédikációs temetésért = 400 kor.

e) Anyakönyvi kivonatért = 30 kor.

Mindezen stólák helybéli funkciók után értendők, vidéken útiköltségen kívül 50%-kal több fizetendő”.

Az új díjlevél, a papi jövedelmi források némi megemelése máraz új lelkésznek készült. Ahogy telikmúlik a nyár 1922-ben, úgy „szükségessé vált az elhunyt lelkész helyettesítése lehetőleg sürgősen, legkésőbb azonban szeptemberre, annál is inkább, mivel Tóth Bálint szeremlei lelkész a bajai egyháznak ideiglenesen kinevezett adminisztrátora, mint adminisztrátor ha tovább működhetik is, de a többféle iskoláknál teljesítendő hitoktatást ellátni nem képes”. 1922. szeptember 2-án „A presbitérium egyhangúlag abbeli óhajának ad kifejezést, hogy lelkészi állásra dr. Fülep Lajos dombóvári missziói lelkész hivassák meg”. Tóth Bálint ugyanakkor bejelenti, hogy „Főt. püspök úr (Ravasz László) 50 ezer koronával hajlandó fent nevezett lelkész úr ideiglenes javadalmazásához hozzájárulni”. Másnap, szeptember 3-án a 205 szavazattal bíró egyháztag, maguk a választók is úgy döntöttek egyházközségi értekezletükön, hogy a megüresedett állást „meghívás útján” Füleppel töltik be. Díjazását — amíg az özvegy lelkészné kegyeleti éve le nem telik — havi 10 000 koronában állapítják meg (a püspök által megajánlott összegből). Lakásául — a kegyeleti év leteltéig, amíg a lelkészlakba beköltözhetik — az iskolai tantermet alakítják át, de már odaérkezésétől igénybe veheti „a hivatalos és az abba nyíló utcai kis szobát”. Az új parókus lelkész szabályos meghívására október 15-én került sor, amikoris a presbitériumi tagokkal együtt 44 jogosult választó egyhangúan határozott („nem akadt egyetlen olyan választó sem, aki a meghívást ellenezte volna”). A valószínűleg jelen lévő „dr. Fülep Lajos dombóvári missziói lelkészt megválasztott bajai ref. lelkésznek jelentették ki” az egyházmegyei küldöttségi tagok: Losonczy Géza érsekcsanádi ref. lelkész és Biber Lajos érsekcsanádi községi jegyző. Fülep meghívását, Bajára telepe- dését meglehetősen gyorsan, sürgősen intézték, mivel jelenléte nélkül az iskolai hitoktatás szenvedett volna csorbát — sok más egyéb mellett. Fogadását, odakerülésének ismertetett tényeit átgondolva egy eddig elmosódó összefüggés kezd élesebb kontúrokat nyerni: mégpedig Fülep és Ravasz László viszonya. A bajai helycsinálás apró adataiból is kitűnik: Ravasz László csak akkor járul hozzá az új lelkészi fizetéshez, amikor már köztudomású, hogy Fülepet akarják egyházuk élére.

Fülep és második felesége, Gábor Zsuzsannái 922. novemberében s annak is inkább a második felében költözhettek Bajára, az első heteik ismerkedéssel, de főként fészekrakással, rendcsinálással telhettek el. Igaz ugyan, hogy „dr. Fülep Lajos megválasztott lelkész elnöklete alatt ” az első presbitériumi ülést november 15-én tartották (ekkor lemondott a papiak két nagy utcai szobájáról özv. Szélesné, hogy oda Fülep beköltözhessen s a volt iskolahelyiséget szintén a lelkész rendelkezésére bocsátja — s ezután kezdenek takarítani és tisztogatni az új beköltözőt várva), de a következőn, a nov. 19-i összejövetelen még Tóth Bálint adminisztrátor elnököl, mivel az új lelkész feltehetően a lakáskialakítással van elfoglalva.

Az egyház életében valódi, igazi szellemi jelenlétét legelőször az1922. dec. 10-i presbitériumi jegyzőkönyvből érezhetjük ki, amikoris Fülep „a gyülekezet lelki életének helyreállításaszempontjából pro- pozícióját előterjeszti”. Tervekkel, nagyfokú dinamizmussal és következetes szigorúsággal kezdte el lelkészi munkáját: „a mai rendkívüli súlyos körülmények között mind az országot, mind az egyházat csak (...) fokozottabb kötelességteljesítésével lehet fönntartani”. Fülep mindent meg akar tenni „a kötelesség tudásának a hívekben való felébresztése és emelése érdekében”. Az egyháztanács tagjaitól elvárja, hogy az istentiszteleteken, az egyházi összejöveteleken mindig jelen legyenek „és a lelkészt

66