Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 5. szám - MŰHELY - Sas Péter: Adalékok az Erdélyi Helikon történetéhez: beszélgetés Lőrincz Lászlóval
A kutyabőrt a háború alatt természetesen vászon váltotta fel, ezt megelőzően pedig pergament. Ezek az első időszakból való példányok ma már a könyvkiadás ritkaságai. Az Erdélyi Szépmíves Céh a Helikon-társaság kezdeményezése alapján 1924-ben alakult. A kezdeményező íróközösség tagjai az alábbiak voltak: Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyírő József, Paál Árpád, Zágoni István. Kiadói igazgató: Kós Károly. A kiadó első megjelent kötetei 1925-ben: Gulácsi Irén: Hamueső, Kós Károly: Varjú nemzetség, Ligeti Ernő: Föl a bakra, Makkai Sándor: Ördögszekér, Kádár Imre: Bujdosó ének. 1928-tól kibővült az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadási lehetőségének anyagi bázisa azzal, hogy a Magyarországon működő könyvkiadók közül először az Athenaeum, majd a Géniusz, végül a Révai Kiadó megállapodást kötött a Céhvei kiadványainak a magyarországi megjelentetésére. Ezt abból a szempontból is érdemes megemlíteni, mert ezek a kiadók — például a Géniusz —, a Szépmíves Céh egyes kiadványait, sorozatait nem a saját neve feltüntetésével jelentette meg, hanem az Erdélyi Szépmíves Céh Kós Károly által tervezett, készített emblémáival. Ezeket a kiadványokat az eredetiektől csak azok tudják megkülönböztetni, akik ismerik a Szépmíves Céh Kós Károly metszette betűit. A Szépmíves Céh kiadványait és a Helikon folyóiratszámait a kolozsvári Minerva nyomdában ezekkel — a csak erre felhasználható — betűkkel nyomtatták. — A forrásmunkák nem egyértelműek a tekintetben, hogy összesen hány könyvet jelentetett meg a Szépmíves Céh. — Tudomásom szerint 166-ot. Ehhez hozzászámítandó egy pár alkalmi kiadvány, mint például a Kalendáriumaink. Ezek közül a legfontosabb az 1931-es, mely tanulmányokban az első sokoldalú összefoglalását adja a transzilvánizmusnak. A kiadói tevékenységről szólva meg kell említeni azt is, hogy attól az időtől kezdve, hogy a magyarországi megjelentetés újabb anyagi forrást adott a Szépmíves Céh működéséhez, a kiadó a könyveit fűzött, puhakötéses változatban nagyobb példányszámban tudta megjelentetni, kereskedelmi forgalmazás útján. — Milyen kapcsolatra, összefüggésre emlékszik a Helikon-társaság, az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó és az Erdélyi Helikon folyóirat között? — Mind az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó, mind az Erdélyi Helikon folyóirat a Helikon-társaság kezdeményezésére jött létre. E kezdeményezés révén 1924-ben megalakult a könyvkiadó és az 1926-os marosvécsi találkozón a folyóirat, mint az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó folyóirata. 1926 a folyóirat alapításának dátuma (az emblémáján látható 1924 a Helikon-társaság alapításának az éve). A folyóirat első száma 1928 májusában jelent meg, az utolsó száma pedig 1944 szeptemberében. A fő- szerkesztője mindvégig Bánffy Miklós volt, a felelős szerkesztője pedig Kós Károly. (Megjegyzem: Bánffy Miklós értendő a Kisbán Miklós név megjelölés esetében is). A szerkesztői sorrendben: Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Lakatos Imre, Kós Károly (1932—34-ig nemcsak felelős szerkesztő, hanem szerkesztő is), majd az utolsó évtizedben Kovács László, egyidejűleg Kós Károly után a kiadó igazgatója is (ezért n ev ezté k igazgató-sze rkesztő n e k). Természetesen mind a könyveket, mind a folyóiratot szerkesztőség adta közre. Ennek a megemlítése abból a szempontból is érdekes, hogy milyen kis létszámú „apparátusról” volt szó. A főszerkesztő (Bánffy Miklós), ki csak a nevét adta, a felelős szerkesztő (Kós Károly) elsősorban a felelősségét, kivéve azt a három évet, amikor szerkesztett is, az igazgató-szerkesztő (Kovács László) mellett 3 szerkesztő dolgozott. Az utolsó „felállás” a következő volt: Kovács László igazgató-szerkesztő, Lőrincz László szépirodalmi szerkesztő (egy ideig Papp József is) a szemle rovat szerkesztője Ficzay Dénes, a művészeti rovat szerkesztője Vitányi János. A gazdasági és a kiadói 76
