Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 5. szám - MŰHELY - Vértessy György: Gondolatok a székely nép és népnév eredetéről

tűek is lehetnek (Kandra, 1898., 170., 174.). Az első tisztáznivaló kérdésünk tehát az, hogy a „csigla” szó mit jelent? ...

Németh Gyula szerint a csigla „magas gát, nádból, gyékényből font magas kerítés” ... összefoglalólag „gáthely” jelentésű (Balás, i. m. 43.).

Thury Józsefnél pedig a következőket olvashatjuk. A csigla török eredetű szó. A ,csig’ magas kerítés, sövény, töltés vagy sánc, a ,la’ pedig helynévképző. Thury szerint ezen a kifejezésen az avarok kör alakú földvára értendő (Thury, 1898/1!—V., 207—8.).

Ez a magyarázat több szempontból is nehézséget jelent. Vegyük sorjába őket.

Az első problémát az adja, hogy a hunok nem menekülhettek egy avarok által készített csiglába, mivel ez utóbbiak csak 568-ban foglalták el a Kárpát-medencét. Ha viszont Thurynak adunk igazat, akkor ez azt jelentheti, hogy a székelyek nem voltak hunok, és a krónikás időt és helyet tévesztve rögzítette az eseményeket.

De az is nehézséget jelent, hogy az avaroknak több földvára volt Magyarországon. Például a sanctgalleni följegyzések kilenc avar gyűrűt említenek, amelyek 30—40 mérföldnyire voltak egymástól (Erdélyi, 1922., 29.). Ámde kérdés, hogy e kilenc földvár közül melyikbe menekültek a székelyek?

Mielőtt e kérdésre válaszolnánk, a továbbiak jobb megértése érdekében hadd mondjuk el a következőket.

Kézai Simon művének 20. fejezetében arról beszél, hogy Attila egyik fia, Csaba a már említett nagy testvérháború után 15 ezer hunnal Honorius görög császárhoz menekült. A 21. fejezetben pedig arról, hogy a Csigla mezőre menekült hunok (vagyis székelyek) azt tartották, hogy Csaba Görögországba veszett.

Érdekes — és ez e hagyomány közismert voltára enged következtetni —, hogy az előbb említett esemény Anonymus gestájának 44. fejezetében is megtalálható. A két történet abban különbözik egymástól, hogy Anonymus Csabát Zuárdnak nevezi, aki Árpád fejedelemtől kap engedélyt arra, hogy Görögországban földet foglaljon magának. Majd a gesta 45. fejezetében azt olvashatjuk, hogy a görögök Zuárd népét ,,soba-mogerának" azaz ostoba magyaroknak nevezik, mert uruk halála után nem volt kedvük hazájukba visszatérni.

A soba-mogera jelentéséhez fűzött magyarázatból először is arra következtethetünk, hogy Anonymus Zuárd kapcsán voltaképp Csaba és népének történetéről beszél. De az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy Anonymus a székelyeket úgy ismeri, mint „akik előbb Attila király népe voltak” (50. fej.).

Ez a hagyomány természetesen másképpen is megmagyarázható. Például A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. .. című kötet 343. és 402. jegyzetében a következőket olvashatjuk.

„Amit Anonymus Zuárd vezér elköltözéséről mond, lehet esetleg annak a halvány emléke, hogy a régi hazában a magyaroktól elszakadtak a szavárdok, és a Kaukázuson túlra költöztek.”

„Csaba a X. században élt magyar kalandozó vezér volt (Aventinusnál Schaba néven), aki egy magyar néprésszel, amelyet Anonymus Csabamagyarja néven említ, a Balkán félszigetre, a Vardar vidékére költözött, s utóbb a bizánci forrásokban „var- darióta türk” néven szerepel. Részben ez szolgált a hun-történet írójának alapul a Csaba-történet kialakításához” —, a hunok és a magyarok történetének önkényes összekötéséhez.

Most pedig okoskodjunk egy kicsit.

Ha a Csigla mezei hunok (székelyek) Csaba hun királyfi kortársai voltak, akkor ennek révén Attilához kapcsolódó hagyományuk eredete megmagyarázható. Ez a változat azonban kizárja annak a lehetőségét, hogy a hunok egy avar kori „csiglába” menekül65