Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Fehér Ágnes: Házasság és család egy mai szabadegyházi közösségben

lekezet tagjainak sorába, ennek ellenére rendszeres látogatója maradt a vallásos közösségi alkalmaknak, istentiszteleteknek.

A közösségben a patriarchális, sokgyermekes családmodell típusával találkozunk. Az 1981. évi statisztika szerint a vallási csoportban 40 kiskorú gyermek nevelkedik. A családokban átlagosan 4 gyermek van, ez a szám a fiatal házaspárok esetében is jellemző. A gyermekeket a szülők rendszeresen elviszik a közösségi foglalkozásokra. „A példamutatás a lényeg, a legfontosabb, ahol engedelmeskednek a szülők Istennek, ott a gyerekek sem mennek ki a világba.” (50 éves, háromgyermekes értelmiségi nő.) Az asszonyok nem tudnak róla, hogy bármelyikük mesterséges fogamzásgátló módszert, pláne művi terhességmegszakítást alkalmazna. Példák sora mutatja, hogy még a terhes nő komoly betegsége esetén sem folyamodnak terhességmegszakításhoz a vizsgált közösség női tagjai. „Csodát nem várunk, orvoshoz is eljárunk, ha szükség van rá. A fogamzásgátlás módjára nincs külön szabályunk, a lelkiismeret vezet bennünket.” (Értelmiségi nő).

Családi életük megszervezésénél, a nemek szerepénél, a családi munkamegosztásnál a hagyományos családi mintát tartják ideálisnak. „Természetesnek tartom az Ige szerint, hogy az asszony mindenben kövesse a férjét, alkalmazkodjon hozzá. A hitéletben is. Az asszony fő szolgálata a férje melletti segítség, és a szülés.” (Fiatal, ötgyermekes érettségizett nő.) „Mi nők természetesnek vesszük, hogy engedelmeskedünk a családi életben. Ez persze nem jelenti azt, hogy a férj rabszolgatartó legyen. Neki is vannak kötelességei a családdal szemben. Fontos az erkölcsi példamutatás” (Ötven éves értelmiségi nő.) „Az az igeszerű, hogy a férfi legyen mindenben a kezdeményező. A nőnek inkább passzív magatartást kell tanúsítania.” (Fiatal érettségizett nő.) „Mint mindenütt, a családban is rendnek kell uralkodnia. Pontosan tudjuk, mi a feladata a férfinak és a nőnek a házasságban.” (33 éves asszony.)

A nők nagy része a gyermekek magas családi létszáma miatt gyermekgondozási szabadságon van. Az általunk vizsgált vallási közösségbe tartozó nők példás feleségek, jó családanyák,mintaszerű háziasszonyok.Szemléletmódjukra nagyfokú családcentrikusság a jellemző. A családi szerepek ideáljának a megfogalmazásánál ismét a Szentírásra hivatkoznak. A nők gyülekezeti tevékenysége, aktivitása nem jellemző, inkább igyekeznek háttérben maradni. A vallási közösség vezetői, igehirdetői is csak kizárólag férfiak lehetnek. „Minden gyülekezet egészségtelen, ahol a nők túl aktívak” (50 éves diplomás nő.) Elsősorban egy másik debreceni szabadegyházi közösségre céloznak itt, ahol a nők közösségi tevékenysége — más egyházakkal összehasonlítva — kivételesen egyedülálló.

A Debrecenben működő általunk elemzett szabadegyházi közösség házasodási rendszere, endogámiája a következőképpen összegezhető: szabályzatokkal, hivatalos előírásokkal, szankciókkal nem befolyásolják a vegyes házasságok létrejöttét, de ha lehetőség nyílik rá, egyértelműen a felekezeti házasságokat preferálják, azok létrejöttét szorgalmazzák. A közösségi gyakorlat a teljes státusú tagok esetében általában a felekezeti házasságok magas arányát tükrözi. Különösebb konfliktusokat — felmérésünk tanúsága szerint — a házasfelek életében a vegyes házasságok nem okoznak, a feleket nem korlátozza aktív vallásgyakorlatukban. Ez magyarázható a „gyülekezeti légkör” viszonylagos kötetlenségével, a tagság nagyfokú mozgási szabadságával, szuverenitásával.

62