Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 4. szám - Szilágyi Zoltán: Apokrif dokumentumok Tóth Menyhért röpirataihoz: vers

SZILÁGYI ZOLTÁN

APOKRIF

DOKUMENTUMOK TÓTH MENYHÉRT PORIRATAIHOZ

Este volt.

Dögízű este.

Az őszi tarló föltartott kezekkel.

Csönd.

Az alvadt holdfény

szétcsurog a tájon mint lassú, sűrű, meleg kovász. A kukoricás mélyén halott cica. Egy távoli vicinális kocog.

Sötétség.

Csönd.

Pongyolalangy éj.

A hangyák, a különféle csúszómászó éjjeli bogarak közmegegyezés szerint csak szorosan egymás nyomában és szótlanul közlekednek.

Morzsától odúig.

Odútól morzsáig.

Az őszi sár dagad, dagad,

lehúzza a szandált, a lakkcipőt, de olykor a rendőrcsizmát, a katonai surranót is.

Dűlőút, tanyabejáró, ösvény, makadám: vigyázni kell, a por itt összeragad sárrá, bénít, megfog és itt-tart egy ilyen sűrű éjen is mint ez.

Az őszi tarló feltartott kezekkel.

Nem adja meg magát.

Csönd.

Mint titkokról lehámló burkok úgy fogy el az éj.

Guggol a gang.

23