Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 3. szám - MŰHELY - Ludwig Emil: Királygyilkos kunok, eltűnt kerek templomok nyomában a Duna-Tisza közén

A nagykőrös-ludasi kereszt

László királyt 1290-ben megölték. A Tűrtél személynév kun eredetű, ...” stb. Mármost a Képes Krónika általunk is idézett bűnügyi tudósítása Törteién kívül néven nevezi Árboc és Kemence kun főembereket is, a gyilkosság társtetteseiként. Aligha tévedhetünk nagyot, ha a közvetlenül határos két középkori eredetű helymegjelölő nevet, Törteit és Árbozt ezen személyek, de legalábbis a nemzetségük szálláshelyeinek tekintjük. (Balanyi Béla több évtizedes levéltári kutatómunkával aj háta mögött — okleveles bizonyosságot ugyan nem sikerült szereznie róla — hajlik rá, hogy a „ludasi” faluhelyet a középkori Árboccal azonosítsa.)

Már Gervers-Molnár Vera is „fontosabb személyt” keresett — az általunk immár aposztrofálva megnevezett — „ludasi” körtemplom épittetőjében. Az általa is a XIII. század második felére datált építkezés különösen értékes ásatási melléklete, a „Kun Krisztus”, ha közvetve is, de tovább pontosíthatja a keltezést: a szakértő Tóth Sándor ugyanis elfogadja a kereszt Kovács Éva által 1270 tájára tett elkészültét. így tehát a tatárjárás utáni évtizedekben, IV. Béla konszolidálódó, majd unokája, László széteső uralkodásának idején a messze környék legrangosabb építményének közvetlen közelében, vagy éppenséggel annak helyén név szerint ismert kun nemzetségek, esetleg főrangú személyek ottlétéről szereztünk tudomást. Egy ilyen „fejedelmi” magánegyház képe már mindjárt jobban illik az István herceg és a kun Erzsébet esküvőjéhez! Nem tudhatjuk, hogy Béla a kunok köréből pontosan honnan szerezte a feleséget elsőszölött fiának,* de gyanítjuk, hogy afrigy a politikai hozományon felül a kincstár számára is megfelelő volt, különben a király hozathatott volna menyet magának akár külföldről is.

* Pálóczi-Horváth András írja idézett munkájában (255. old): ,,A legelőkelőbb réteget képviselő néhány XIII. századi sírlelet Kiskunhalas körzetében, illetve Árbuz és Törtei szállásainak szomszédságában került elő. (Kígyóspuszta,Csólyos, Felsőszentkirály/ Ez is a Csertán nemzetség arisztokráciájának jelentőségére utal.... A Csertán nemzetség arisztokráciája központi szerepet vitt a kunok életében a XIII. század végén.... Árbuz a királlyal is rokonságban volt."

(A kézirat leadása óta eltelt idő idevágó régészeti „szenzációja": újabb négykaréjos Árpád-kori templom alapfalai kerültek felszínre, ezúttal Debrecen határában. Régészeti Füzetek, Ser 1.No 37. 198. sz. jelentés, Bp. 1984)

78