Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Orosz Éva: A falusi orvosi körzetek helyzete Bács-Kiskun megyében: széljegyzetek egy kérdőíves felméréshez
2. táblázat Az orvosi körzetek közlekedési és hírközlési viszonyai orvosi körzet a száma felmérésbe bevont települések %-os megoszlás rossz közi. és hírközl. helyzetű 15 17 rossz közlekedési helyzetű 18 20 rossz hírközlési helyzetű 27 30 jó közi. és hírközlési helyzetű 5 6 megfelelő közi. és hírközl. 24 27 összesen 89 100 A sürgős esetekben döntő jelentőségű, hogy mikor, milyen hamar következik be az első orvosi beavatkozás — ezt az esetek többségében a mentőszolgálat nyújtja. A községek 24%-ában 20 és 30 perc között, 11%-ában pedig 30 percnél is tovább tart, amíg a mentő — a sürgős hívásra — képes megérkezni. Az egészségügyi kormányzat 1982 óta a központi ügyeleteket URH-val látja el. Ez biztosítja az ügyelet idejére az orvos—ápolónő—mentők közti kapcsolatot. Nem oldja meg azonban az ügyeleti időn kívüli problémákat, továbbá azoknak az orvosoknak ill. lakosoknak a problémáját, akiknek a körzete nincs bekapcsolva a központi ügyeleti hálózatba. Részben ennek tudható be a CB-rádió alkalmazásának elindulása — az orvosok spontán kezdeményezéseként. A CB-rádió alkalmazásának jelentőségét felismerve a megye egészségügyi vezetése — anyagi támogatással is — ösztönzi a községi tanácsokat a CB-rádió vásárlására. (A gépkocsi — munkaeszköz) Fokozottan igaz ez a falusi körzeti orvosokra. Ennek anyagi következményeit azonban évtizedek óta nem vonja le az egészségügy. Másképp megfogalmazva: a falusi körzeti orvosok évtizedek óta nem képesek érvényesíteni ezzel kapcsolatos érdekeiket, javaslataikat. „Az országos szervek vizsgálják felül a jelenlegi, idejétmúlt úti-átalány rendszert és a körzeti orvos tényleges költségeit vegye figyelembe az újonnan kialakítandó úti-átalány rendszer (üzemanyagfelhasználás, jármű kopása és elhasználódása, jármű meghibásodása stb.)” Továbbá: „Minden falusi orvos számára hitelt kell biztosítani első gépkocsijának vásárlásához”.9 stb. Sem ezek, sem a többi javaslat nem valósult meg. Az előbbiek alapján érthető, hogy a gépkocsi-használat 1982 végén történt általános (nemcsak az egészségügyre vonatkozó) szabályozása10 meglehetősen nagy vihart kavart. Az uti-átalány havi összegének felső határát ugyanis kisebbre méretezték sok körzet addigi díjánál — holott már ezek is legfeljebb 50—70%-át fedezték az orvosok benzinköltségének.11 A konkrét eset voltaképpen „nem nagy ügy”. Azonban jól tükrözi az egészségügy számos általánosabb problémáját is. Egyrészt azt, hogy miközben etikai síkon küzd az egészségügy a paraszolvencia ellen, addig gazdasági vonatkozásait „figyelembe veszi”. Továbbá, hogy központi rendelkezések születnek olyan kérdésekben is, amelyekben a speciális körülmények figyelembevételére, azaz helyi szabályozására lenne szükség. Végül — de nem utolsó sorban —, hogy jobbítást igényel a falusi körzeti orvosok érdekei kifejezésének, érvényesítésének mechanizmusa. (Közlekedés a rendelőintézetbe.) Bács-Kiskun megye — a szakorvosi ellátásnak a lakóhelytől való távolságát tekintve — az ország egyik legkedvezőtlenebb térsége. A falusi népesség 53%-a — a megye lakosságának 31%-a — lakóhelyétől 20 km-nél nagyobb távolságban találja csak meg a teljeskörű szakorvosi ellátást.12 (Az országos adat 10% 53
