Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Orosz Éva: A falusi orvosi körzetek helyzete Bács-Kiskun megyében: széljegyzetek egy kérdőíves felméréshez

adásai ellentétes tendenciát mutatnak: 1972-ben 3%-kal, 1980-ban 10%-kal haladták meg az országos átlagot3.

Felmérésünk fő célja annak vizsgálata volt, hogy a kedvezőtlen feltételek mely községekben mutatkoznak meg. így többnyire nem az átlagos helyzetre, hanem a szélső pólusra, a kedvezőtlen feltételű körzetekre vonatkozó adatokat közlünk.

A megye 105 községéből 93 körzeti orvosi székhely, a 93 helységben összesen 158 körzeti orvos dolgozik. Kérdőívünkre a körzeti orvossal rendelkező falvak közül háromból nem kaptunk csak választ. Az orvosok számát tekintve: 115 orvos, a községi orvosok 75%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet4.

Az alábbiakban azonban nem elsősorban a felmérés adatait, tényeit ismertetjük. Fontosabbnak tartottuk az egészségügyi alapellátásnak a megyén túlmutató jelenségeinek, konfliktusainak a leírását. Előre bocsátjuk, hogy — a vizsgálat előbb említett céljából eredően —figyelmünket egyoldalúan csak a falvak körzeti orvosi ellátásának problémáira fordítottuk.

A TÁRGYI FELTÉTELEK

A körzeti orvosok munkáját számos területen akadályozza a megfelelő utak hiánya. A szó valóságos és átvitt értelmében is. Sok a hosszú ideje korszerűsítésre váró, nehezen járható út. így pl. számos úttorlasz akadályozza, hogy az egészségügy fejlesztésére fordítható pénzek a jelenleginél nagyobb arányban érkezzenek meg az alapellátáshoz. Ezt illusztrálják a rendelők épületéről kapott válaszok is.

(A rendelők épülete.) Csak a 60-as években indult el a régi — sokszor nem is orvosi rendelőnek épült —, a kívánt funkciónak nem megfelelő épületek felváltása, a megfelelő orvosi rendelők építése. 1960—70 között évente 3—4 községi orvosi rendelő épült a megyében. Ez az ütem 1970 után csökkent. Ezzel szemben 20 községben (a körzeti orvosi székhely-községek 22%-ában) évtizedek óta nem tudják elérni, hogy az orvosi rendelő megfejelő épületbe kerüljön. (A kiskunmajsai központi orvosi rendelő építése pl. 3 ötéves tervidőszakon keresztül húzódott. A kérdőíven kapott válaszok között pedig az egyik válaszoló az építés dátumához hozzáfűzi: „tizenkilenc évet vártam rá”.)

Orvosi rendelő építésére a községek saját erőből nem képesek, ez csak megyei támogatással valósítható meg. Az elmúlt tervidőszakok mindegyikének megvoltak a kiemelt infrastrukturális céljai országos, és ebből eredően megyei szinten is. A községek általában csak ezen célokhoz kaptak megyei támogatást. Másrészt célszerűbbnek látták — a támogatás biztosabb elnyerése érdekében — eleve csak a kiemelt céllal egybevágó fejlesztésekhez kérni a támogatást, akkor is, ha más fejlesztési igényük kielégítése lényegesen fontosabb lett volna. így nem a községek rangsorolták, hogy infrastrukturális fejlesztési igényeik között hol foglal helyet az orvosi rendelő építése, hanem a megyei, ill. országos fejlesztési politika. Ebben pedig az egészségügy fejlesztése csak a jelen tervidőszakban került a kiemelt feladatok közé. Az egészségügy fejlesztésére népgazdasági szinten fordított erőforrások elégtelensége mellett a fenti mechanizmus is hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügy beruházási pénzeinek elosztásakor a községek hátrányos helyzetbe kerültek. Hozzátéve ehhez, hogy a kórházfejlesztés erőforrásai is — a kórházcentrikus elosztás ellenére — messze elmaradnak a szükségletektől.

Jelenleg a rendelők nem megfelelő mérete akadályozza a szükséges műszerek elhelyezését, a betegek kulturált várakozását, a fertőző és a nem fertőző betegek elkülönítését stb. A szakmai követelmények—az egyre nagyobb hangsúlyt kapó pszichoszomatikus szemléletű gyógyítás —azt kívánnák, hogy külön helyiség álljon rendelkezésre az orvos, és külön helyiség az ápolónő, orvosírnok számára, vagyis az orvos tudjon négy48