Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - Takács Imre: Leszállópálya keresése: Fenyővásárlás: versek
Megszelídülni szeretnék — ám daccal mégsem lehet. Lakótelep térképét világítják családok ablakai. Az újholdat bámultam tegnap a Trabant ablakából. Valahol a városban most a téli hideg levegőjét gyermektenyerek vallatják. ... Átjárás nincs!... Visszavágyok a szorgos szorgalomba, míg siető autókaraván mellett várok. Megszelídülni szeretnék — fázós vagyok, de ezt a RendezőpályaudvarT megnevezem akkor is, ha törvénytáblákat tördelek el, mert a velem egyívásúakkal ítélkeznem megszelidültségemben is a dolgom. Piszkozatban legalább meg kell fogalmaznom a majdani eltördelésre váró Új Törvénytáblát. ... Másnapon is zúzmarás ez a nagy fa, zúzmarás ez a lámpaoszlop. Ezek most zúzmarásak, de velük átellenben ajtók nyílnak a csecsemő-pislákoláshoz és -síráshoz ... FENYŐVÁSÁRLÁS — Válogató vágás ez, vagy taroló? — Ez is, az is. — Betlehemben nem éltek fenyők. — Ott született. — Itt északon újjászületett? — Sok kisbaba nyitogatta már itt a szemét! — Hogy’ találjuk ki, hogy melyik lesz a megváltónk? — A hazudozók is voltak babák . .. ! — Ránkférne: az írástudók közé egy gyermek kéredzkedne. — Meg az a korbács se rossz! — Amelyikkel a templomból. .. ? — Az, a jó falak közül... — Nem hiszem, hogy megváltható a világ. — Hellyel-közzel hadd ragyogjon egy csillag! — Hát ragyogjon! 4
