Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - MŰVÉSZET - Zsellér Jenő: Az átlényegülés festője: beszélgetés Tóth Menyhért festőművészről Németh Lajos művészettörténésszel
ember belevetítése a fába. Ez ugyanaz a gondolat, mint Van Gogh esetében. Tóth Menyhért művészetében nincs ilyen értelmű és irányú egyéni projekció. Ebből a szempontból Csontváry szubjektivebb, hiszen nála nyugodtan lehet a „Magányos cédrus”-t önportréként elemezni. Az ő elhivatottsága, hogy megfesse ezeket a világcsodákat, ő válik a fává, ő az uralkodó, ő a nagy magányos. Igaz, nem annyira egyértelmű ez az identifikáció, mint Van Goghnál, de azért még ő is a romantika óta létező vonulathoz tartozik. Egyértelmű nála a panteisztikus feloldódás és azonossá válás, az, hogy egyszerre interiorizálja és exteriorizálja magát, amikor is úgy vonja magába a motívumot, hogy közben ő maga válik azzá. Tóth Menyhért viszont élményvilágában nem olvad fel: nem ő a Föld Istenasszonya, nem ő Afrika. Ő közegein kívül maradva, objektív módon festi meg azokat. Még egy fontos lényegi különbség az is, hogy míg Csontváry az egész mitológiáját, szimbólum- rendszerét a Természetbe vitte be, illetőleg abból fejlesztette ki azokat, addig ez Tóth Menyhértnél már általánosabb. Nála már nem a cédrus, nem Baalbek, nem a romok, a történelmi nagy múlt emlékei szerepelnek, hanem a Természet, a Tenger, a Homok, Afrika, tehát a dolgok nagybetűssé válnak. Minden inkább kozmikussá alakul, inkább általánosított szinten jelenik meg. Itt ismét azzal a különbséggel találkozunk, hogy Tóth Menyhért már a század derekának művésze. Az a félszázad ebből a szempontból igen sokat számít, hiszen Tóth Menyhért — ha nem követte is az izmusokat — nagyon figyelt, s ezt mindenki tudta róla. Tájékozott volt, tudta vagy érezte, hogy hol tart a festészet. Tehát tudott pl. a szürrealizmusról, anélkül, hogy annak irányzatához akart volna kapcsolódni. Főiskolát végzett ember volt, aki ismerte az európai művészet nagy kalandját már a tízes évektől kezdve. Ezt nem szabad elfelejteni. Budapest, 1984. május FOLYÓIRATUNK SZERKESZTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDNEK BUDA FERENC (főmunkatárs) FŰZI LÁSZLÓ GOÓR IMRE KOMÁROMI ATTILA KOVÁCS ISTVÁN SÜMEGI GYÖRGY PINTÉR LAJOS 82
