Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - MŰHELY - Ohati Nagy László: Muharay Elemér életútja
A meghívót a leventeegyesületi elnök és a főtitkár írta alá, minden bizonnyal a rendszer helyi, kerületi tekintélyei. Fejlécén a XIII. kerületi katonai parancsnokság pecsétje is szerepel. A rendőrség a bemutatót a kosztümös főpróbán minden magyarázat nélkül betiltotta. Nem is adhatott volna magyarázatot: Petőfi, Ady, Sinka, Erdélyi egy-egy verse hangzott volna el, víg népballadák, népdalok, táncok közepette négy mesejáték szerepelt a műsoron. — Azért a bemutatót Angyalföldi Munkásfiatalok elnevezéssel nem sokkal később a Zeneakadémia kistermében mégis megtartottuk, bensőséges sikkerrel. A vezetők és a sok fiatal lelkesedése ilyen tekintetben sem volt hiábavaló. Zakar Edit sem működött fölöslegesen közre újabb ruhák készítésével. Ezen túlmenően sem bizonyult ez a megmozdulás hiábavalónak. A bibliakörös és munkásmozgalmi, valamint az élet nagy kérdéseit különösebben nem latolgató fiatalok közössége új tapasztalatokkal, élményekkel gyarapodott, méginkább összekovácsoló- dott. Az együttes tovább élt, működött, a Vasas Székház, más szakszervezeti otthonok, különböző gyülekezeti termek, leventehelyiségek falai sokfelé visszhangozták a lelkes tapsokat föllépésekor. Eközben a Soli Deo Gloria Szövetség említett végzett fiataljainak száma megnövekedett, Kabay Márton Kör néven szervezetet alakított. Titkárrá töltési Imrét választottuk. A kör tevékenységének egyik fontos ágazata lett (pontosabban: maradt, kibővült módon) a közreműködés Muharay munkájában, a tanítványkodás. KIBŐVÜLT LÁTÓHATÁR Természetes, hogy a Kabay Kör által szervezett 1942. február 15—22-i, Kálvin téri paraszt—munkás—értelmiségi ifjúsági konferenciának Muharay is az előadója volt. Témája: Falukultúra, műkedvelés, faluszínpad. (E találkozóról az eddig legrészletesebb beszámoló a Valóság 1973. 8. számában jelent meg, Havas G.—Ohati Nagy L.—Sebestyén L. Adalékok a 43-as szárszói találkozó előzményeihez című írásában.) Ide talán annyi kívánkozik ebből, hogy a főelőadó Veres Péter, Nagy István, a kolozsvári kommunista író, Darvas József, Kovács Imre volt. Részt vett benne az Országos Ifjúsági bizottság számos tagja, Ságvári Endre is. A szervezés hátterében Somogyi Imre és Miklós állt. Kényszerű csapongással vissza kell azonban kanyarodnunk az időben: Muharay 1941-től a katolikus ifjúsági szervezet — a KÁLÓT — érdi népfőiskolájának lett a tanára, Somogyi Imre, a koreográfus Molnár István, a fiatal, tanítvány-koreográfus, későbbi szobrász Szabó Iván, a költő Jankovich Ferenc társaságában. A KALOT-hoz egyébként a népfőiskolán túlmenően is szoros kapcsolat fűzte. Ennek legjelentősebb eseménye: 1941 májusában Csíksomlyón Molnár Istvánnal nagy seregszemlét rendezett, műsorát hetvenezer néző figyelte a Somlyó hegy oldaláról. Ősi székely misztériumjátékokat — így a Szegény Lázárt —, határkerülő búcsút mutattak be, és a Mátyás király aranyszőrű bárányát játszották. A műsorszámokat négyszáz legény csűrdöngölője választotta el egymástól, az volt a „függöny”. — Még majd vissza kell térnünk erre a kapcsolatra. Hasonlóan bensőséges viszonyt alakított ki — s ennek már meglehetősen gazdag irodalma van — a Bolyai, majd Györffy Kollégium fiataljaival, ugyancsak Molnár Istvánnal együtt. Egyébként az eddig említett szervezetek és tagjaik között a legkevésbé sem húzódtak kínai falak, sokan jó barátok voltak, akárhová is jártak próbára. Erről az időről írta naplójába lliás Ferenc a Szabad Szó munkatársaként, a szerkesztőségi beszélgetések, viták nyomán: „Somogyi Imre, Muharay Elemér, Kopré József egyre közelebb kerültek a tudományos szocializmus nézeteihez, az akkori időknek 57
